Árokalja
Árokalja (Arcalia) | |
A Bethlen-kastély | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Sajómagyarós |
Rang | falu |
Községközpont | Sajómagyarós |
Irányítószám | 427296 |
Körzethívószám | 0x63[1] |
SIRUTA-kód | 34716 |
Népesség | |
Népesség | 1011 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 305 m |
Időzóna | EET, UTC 2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 05′ 14″, k. h. 24° 21′ 20″47.087344°N 24.355488°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 14″, k. h. 24° 21′ 20″47.087344°N 24.355488°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Árokalja (románul Arcalia, németül Kallesdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercétől 20 km-re délnyugatra, a Sajó folyó bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Először egy 1235-ből való okirat említi (Arukalia). Az 1241–1241-es tatárjárás után szászokkal települt újra. A bálványosvári, majd a szamosújvári uradalomhoz tartozott. 1603-ban elpusztult, valószínűleg ezután költöztek be első román lakói. A 18–20. században a Bethlen család birtoka volt, és ők voltak a helyi evangélikus egyház patrónusai is. 1801-ben Bethlen János a Sajót új mederbe terelte, kastélya körül angolparkot és ménesbirtokot létesített. A 20. század elején parasztgazdaságaiban jelentős baromfitenyésztés, az uradalomban gyümölcstermesztés, szarvasmarha- és sertéstenyésztés folyt.
Doboka, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásának része volt.
Lakossága
[szerkesztés]1850-ben 919 lakosából 485 német, 424 román és 180 cigány nemzetiségű volt.
1900-ban 908 lakosából 508 volt német, 363 román és 37 magyar anyanyelvű; 502 evangélikus, 314 görögkatolikus, 54 református, 16 római katolikus és 16 zsidó vallású. 43%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 2%-a beszélt magyarul.
2002-ben 821-en lakták, közülük 734 román és 79 cigány nemzetiségű, 627 ortodox és 178 pünkösdista vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Bethlen-kastély a 19. században épült, neobizánci stílusban. Ma a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Regionális Frankofón Központja működik benne és tudományos konferenciák színhelye. Parkja arborétum, száznál több fafajjal.
- Az ortodox (volt evangélikus) templom eredetileg román stílusban, a tatárjárás után épült. A 15. században késő gótikus stílusban átalakították.
- A falutól délkeletre, 3 km-re 13–14. századi, ovális alakú, 130×30-35 méteres alaprajzú földvár sáncai.
- A volt görögkatolikus fatemplomot 1806-ban Marosborgóról szállították a faluba. 1935-ben felújították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
További információk
[szerkesztés]- Képek és leírás a várról és a templomról a "jupiter.elte.hu" oldalon
- Légifelvételek a faluról és a kastélyról (németül)
Képek
[szerkesztés]-
A volt evangélikus templom
-
A volt görögkatolikus fatemplom
-
Az arborétum
-
Környező táj