Útipatika/Öngyógyítás/Öngyógyítás szempontjai
< Útipatika | Öngyógyítás
Öngyógyítás szempontjai
- A felelősségteljes öngyógyszerezés[1], öngyógyítás része az egészségtudatos, önmagáról felelősséggel döntő ember életének. Ezért nagyon fontos, hogy gyarapítsuk egészségügyi ismereteinket, és amikor egy gyógyszer alkalmazásáról döntünk, ne csak a reklámokból tájékozódjunk. Vegyük komolyan a már sokszor elhangzott mondatot: „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.” A receptköteles gyógyszerek orvosi ellenőrzés nélküli szedése (öngyógyszerezés) köztudottan számos veszéllyel jár. A kockázatos, felügyelet nélküli gyógyszerszedés oka sajnos nemegyszer orvosi hanyagság, pl.: a receptek megrendelésre történő, automatikus megírása, megíratása az asszisztenciával, kiadása, orvosi vizsgálat nélkül. Sokkal kevésbé veszélyes a recept nélkül kapható szerek szedése, de azért ez sem veszélytelen, ezért az alábbi szempontok megfontolandók:
- A tünet alapján eltalálja-e a konkrét betegséget? (Pl. nátha, megfázás vagy influenza gyakori alkalom a tévedésre)
- A betegség pontosan ismert, de megtalálja-e az arra legalkalmasabb gyógyszert? (Pl. a köhögésnél köptetők vagy köhögéscsillapítók, esetleg ezek valamilyen kombinációi a megfelelőbbek?)
- Ha sikerült eltalálni a terápiát, s arra a legalkalmasabb gyógyszert is, akkor a további kérdés, hogy alkalmas-e az az egyén számára, nincs-e valami egyéni ellenjavallat a beteg számára? (Pl. bizonyos fájdalomcsillapítót nem célszerű a glaukómás betegnek szedni)
- Ha ezen a buktatón is sikerült túljutnia, akkor is marad még megoldandó kérdés. Ha több azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszert szedünk - ami a gyógyszerek nevéből nem derül ki -, az veszélyes túladagoláshoz vezethet.
- És akkor még nem foglalkoztunk olyan kérdésekkel, hogy mennyi ideig kell szedni, étkezés előtt vagy után kell-e bevenni, melyek azok az élelmiszerek, amelyek mellette nem javasoltak stb.
- Ne szedjünk olyan vényköteles gyógyszert, amit nem nekünk írt fel az orvos, és olyat sem, amit régebben írt fel, de még maradt belőle. Vényköteles terméket kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazzunk, és tartsuk be pontosan az utasításokat.
- Ha a gyógyszerrel kapcsolatban bármiben is bizonytalanok vagyunk (pl. allergiás reakciók, gyógyszer-kölcsönhatások), mindenképpen kérdezzük meg az orvost vagy a gyógyszerészt!
- Sok az azonos hatóanyag-tartalmú, de különböző fantázianevű gyógyszer, ami esetleg a gyógyszer túladagoláshoz vezethet. Mindig nézzük meg a gyógyszer hatóanyag-összetételét, és vásárláskor kérjünk tanácsot a gyógyszerésztől.
- Az öngyógyítás ne tartson 3-7 napnál tovább. Ha ennyi idő alatt nem enyhültek a tünetek, sőt esetleg súlyosbodnak vagy rövid időn belül visszatérnek, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Ugyanez a teendő, ha a gyógyszer szedése során mellékhatásokat tapasztalunk.
- A gyógyszerek alkalmazásánál különleges figyelmet kell fordítani bizonyos lakossági csoportokra, így pl. terhes nőkre, szoptatós anyákra, csecsemőkre, kisgyermekekre stb. Esetükben sok gyógyszer ellenjavallt, vagy más az adagolás, mint általában.
- Figyeljünk arra, hogy a alkalmazott gyógyszert evés előtt, után vagy közben tanácsolják bevenni, mert a táplálkozás jelentősen befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását.
- Ne kezeljük magunkat súlyos fájdalmak esetén, hanem azonnal forduljunk orvoshoz!
- Alkohollal nem szabad gyógyszert bevenni!
- Ha a kiválasztott gyógyszer kapcsán bizonytalanok vagyunk abban, hogy pontosan mire is valók, vagy milyen problémára szedtük régebben, szintén kérdezzük meg a gyógyszerészt!
- Vannak olyan tabletták, amiket speciális filmbevonattal látnak el azért, hogy a bennük lévő
hatóanyag ne érintkezzen a gyomornedvvel. Az ilyen tablettákat nem szabad kettétörni vagy rágni, mert a filmbevonat megsérül. De általában is igaz, hogy a legtöbb gyógyszer (tabletta, kapszula, tapasz, kúp) ma már nem osztható kisebb részeire.
Jegyzetek
- ↑ Az öngyógyszerezés a páciens döntése, amit egészségügyi szakértő nélküli gyógyszerezést jelent a legtöbb esetben.