Viperafélék
hüllőcsalád
A viperafélék (Viperidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a kígyók (Serpentes) alrendjébe tartozó család.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis)
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Viperafélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Viperafélék témájú médiaállományokat és Viperafélék témájú kategóriát. |
Rendszerezés
szerkesztésA családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak
Azemiopinae
szerkesztésAz Azemiopinae alcsaládba 1 nem és 1 faj tartozik
- Azemiops (Boulenger, 1888) – 1 faj
- Fea-vipera (Azemiops feae)
Gödörkésarcú viperák
szerkesztésA gödörkésarcú viperák (Crotalinae) alcsaládjába 18 nem 52 faja tartozik:
- Agkistrodon (de Beauvois, 1799) – 3 faj
- mexikói mokaszinkígyó (Agkistrodon bilineatus)
- rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix)
- vízi mokaszinkígyó (Agkistrodon piscivorus)
- Atropoides (Werman, 1992) – 3 faj
- hondurasi lándzsakígyó (Atropoides nummifer)
- Atropoides olmec
- Atropoides picadoi
- Bothriechis (Peters, 1859) – 7 faj
- guatemalai pálmavipera (Bothriechis aurifer)
- Bothriechis bicolor
- Bothriechis lateralis
- Bothriechis marchi
- Bothriechis nigroviridis
- Bothriechis rowleyi
- Schlegel-lándzsakígyó (Bothriechis schlegelii)
- Bothriopsis (Peters, 1861) – 7 faj
- Bothriopsis bilineata
- Bothriopsis medusa
- Bothriopsis oligolepis
- Bothriopsis peruviana
- Bothriopsis pulchra
- Bothriopsis punctata
- Bothriopsis taeniata
- Bothrops (Wagler, 1824) - 34 faj
- Bothrops alternatus
- patagóniai lándzsakígyó (Bothrops ammodytoides)
- Bothrops andianus
- andoki lándzsakígyó (Bothrops asper)
- igazi lándzsakígyó (Bothrops atrox)
- Bothrops barnetti
- brazil lándzsakígyó (Bothrops brazili)
- Bothrops campbelli
- Bothrops caribbaeus'
- Bothrops colombianus
- Bothrops cotiara
- Bothrops erythromelas
- Bothrops fonsecai
- Bothrops hyoprorus
- Bothrops iglesiasi
- arany lándzsakígyó (Bothrops insularis)
- Bothrops itapetiningae
- jararaca lándzsakígyó (Bothrops jararaca)
- Bothrops jararacussu
- Bothrops jonathani
- Bothrops lanceolatus
- Bothrops leucurus
- Bothrops lojanus
- Marajó-lándzsakígyó (Bothrops marajoensis)
- Bothrops microphthalmus
- Bothrops moojeni
- Bothrops neuwiedi
- Bothrops pictus
- Bothrops pirajai
- Bothrops pradoi
- Bothrops sanctaecrucis
- Bothrops venezuelensis
- Calloselasma (Cope, 1860) – 1 faj
- maláj vörösszájú mokaszinkígyó (Calloselasma rhodostoma)
- Cerrophidion (Campbell & Lamar, 1992) – 3 faj
- Cerrophidion barbouri
- Cerrophidion godmani
- Cerrophidion tzotzilorum
- Crotalus (Linnaeus, 1758) – csörgőkígyók, 28 faj
- gyémánt csörgőkígyó (Crotalus adamanteus)
- Crotalus aquilus
- texasi csörgőkígyó (Crotalus atrox)
- sárkány csörgőkígyó (Crotalus basiliscus)
- Crotalus catalinensis
- szarvas csörgőkígyó (Crotalus cerastes)
- borzasztó csörgőkígyó (Crotalus durissus)
- Crotalus enyo
- erdei csörgőkígyó (Crotalus horridus)
- Crotalus intermedius
- Crotalus lannomi
- sziklacsörgőkígyó (Crotalus lepidus)
- pettyes csörgőkígyó (Crotalus mitchellii)
- feketefarkú csörgőkígyó (Crotalus molossus)
- Crotalus oreganus
- Crotalus polystictus
- Crotalus pricei
- Crotalus pusillus
- Crotalus ruber
- Mohave-csörgőkígyó (Crotalus scutulatus)
- Crotalus stejnegeri
- tigriscsörgőkígyó (Crotalus tigris)
- Crotalus tortugensis
- Crotalus transversus
- Crotalus triseriatus
- arubai csörgőkígyó (Crotalus unicolor)
- zöld csörgőkígyó (Crotalus viridis)
- tarajosorrú csörgőkígyó (Crotalus willardi)
- Deinagkistrodon (Gloyd, 1979) – 1 faj
- hegyesorrú mokaszinkígyó (Deinagkistrodon acutus)
- Gloydius (Hoge & Romano-Hoge, 1981) – 9 faj
- mamusi vipera (Gloydius blomhoffii)
- Halys-vipera (Gloydius halys)
- himalájai mokaszinkígyó (Gloydius himalayanus)
- amuri mokaszinkígyó (Gloydius intermedius)
- Gloydius monticola
- Gloydius saxatilis
- Gloydius shedaoensis
- Gloydius strauchi
- Gloydius ussuriensis
- Hypnale (Fitzinger, 1843) – 3 faj
- Hypnale hypnale
- Hypnale nepa
- Hypnale walli
- Lachesis (Daudin, 1803) – gödörkésorrú viperák, 3 faj
- feketefejű némacsörgőkígyó (Lachesis melanocephala)
- szurukuku vagy néma csörgőkígyó (Lachesis muta)
- közép-amerikai néma csörgőkígyó (Lachesis stenophrys)
- Ophryacus (Cope, 1887) – 2 faj
- Ophryacus melanurus
- Ophryacus undulatus
- Ovophis (Burger, 1981) – 3 faj
- Ovophis chaseni
- hegyi mokaszinkígyó (Ovophis monticola)
- Ovophis okinavensis
- Porthidium (Cope, 1871) – 7 faj
- Porthidium dunni
- Porthidium hespere
- Porthidium lansbergii
- orrszarvú lándzsakígyó (Porthidium nasutum)
- barna lándzsakígyó (Porthidium ophryomegas)
- Porthidium volcanicum
- Porthidium yucatanicum
- Sistrurus (Garman, 1883) – 3 faj
- láncos törpecsörgőkígyó (Sistrurus catenatus)
- sötétszínű törpecsörgőkígyó (Sistrurus miliarius)
- Sistrurus ravus
- Trimeresurus (Lacépède, 1804) – 35 faj
- fehérajkú bambuszvipera (Trimeresurus albolabris)
- Trimeresurus borneensis
- Trimeresurus brongersmai
- Trimeresurus cantori
- Trimeresurus cornutus
- Trimeresurus elegans
- Trimeresurus erythrurus
- Trimeresurus fasciatus
- Trimeresurus flavomaculatus
- okinavai bambuszvipera vagy okinavai habu (Trimeresurus flavoviridis)
- Trimeresurus gracilis
- fűzöld bambuszvipera (Trimeresurus gramineus)
- Trimeresurus hageni
- Trimeresurus jerdonii
- Trimeresurus kanburiensis
- Trimeresurus karanshahi
- Trimeresurus kaulbacki
- Trimeresurus labialis
- Trimeresurus macrolepis
- Trimeresurus macrops
- Trimeresurus malabaricus
- Trimeresurus mangshanensis
- Trimeresurus medoensis
- Trimeresurus mucrosquamatus
- Pope-bambuszvipera (Trimeresurus popeorum)
- barna bambuszvipera (Trimeresurus puniceus)
- mangrove-bambuszvipera (Trimeresurus purpureomaculatus)
- Trimeresurus schultzei
- Trimeresurus stejnegeri
- Trimeresurus strigatus
- Trimeresurus sumatranus
- Trimeresurus tibetanus
- Trimeresurus tokarensis
- Trimeresurus trigonocephalus
- Trimeresurus xiangchengensis
- Tropidolaemus (Wagler, 1830) – 2 faj
- Tropidolaemus huttoni
- Wagler-bambuszvipera (Tropidolaemus wagleri)
Valódi viperák
szerkesztésA valódi viperák (Viperinae) alcsaládba 12 nem és 72 faj tartozik
- Adenorhinos (Marx & Rabb, 1965) – 1 faj
- famászó vipera (Adenorhinos barbouri)
- Atheris (Cope, 1862) – 8 faj
- Atheris anisolepis
- Atheris ceratophora
- Atheris chlorechis
- Atheris desaixi
- tüskés bozótvipera (Atheris hispida)
- Atheris katangensis
- Atheris nitschei
- Atheris squamigera
- Bitis Gray, 1842 – 14 faj
- puffogó vipera (Bitis arietans)
- Bitis atropos
- szarvas puffogóvipera (Bitis caudalis)
- sokszarvú puffogóvipera (Bitis cornuta)
- gaboni vipera (Bitis gabonica)
- Bitis heraldica
- sima puffogóvipera (Bitis inornata)
- orrszarvú-puffogóvipera (Bitis nasicornis)
- Bitis parviocula
- namíbiai puffogóvipera (Bitis peringueyi)
- Bitis rubida
- törpe puffogóvipera (Bitis schneideri)
- Bitis worthingtoni
- Bitis xeropaga
- Causus (Wagler, 1830) – 7 faj
- Causus bilineatus
- Causus defilippii
- Causus lichtensteinii
- Causus maculatus
- Causus rasmusseni
- zöld éjjelivipera (Causus resimus)
- nyílvipera (Causus rhombeatus)
- Cerastes Laurenti, 1768 – 3 faj
- szarvasvipera (Cerastes cerastes)
- arab szarvasvipera (Cerastes gasperettii)
- Avicenna-szarvasvipera (Cerastes vipera)
- Daboia (Gray, 1842) – 1 faj
- daboja vagy Russel-vipera (Daboia russelii)
- Echis (Merrem, 1820) – 8 faj
- efa ( Echis carinatus)
- színes efa (Echis coloratus)
- Echis hughesi
- Echis jogeri
- kenyai efa (Echis leakeyi)
- Echis leucogaster
- Echis megalocephalus
- Echis ocellatus
- Echis pyramidum
- Eristicophis (Alcock & Finn, 1897) – 1 faj
- Eristicophis macmahonii
- Macrovipera (Reuss, 1927) – 4 faj
- Macrovipera deserti
- levantei vipera (Macrovipera lebetina) vagy (Daboia lebetina)
- marokkói vipera (Macrovipera mauritanica) vagy (Daboia mauritanica)
- miloszi vipera (Macrovipera schweizeri) vagy (Vipera lebetina schweizeri)
- Montatheris (Broadley, 1996) – 1 faj
- Montatheris hindii
- Proatheris (Broadley, 1996) – 1 faj
- Proatheris superciliaris
- Pseudocerastes (Boulenger, 1896) – 1 faj
- Pseudocerastes persicus
- Vipera (Laurenti, 1768) – 23 faj
- Vipera albicornuta vagy Daboia albicornuta
- Vipera bornmuelleri vagy Daboia bornmuelleri
- Vipera bulgardaghica vagy Daboia bulgardaghica
- palesztin vipera (Vipera palaestinae) vagy (Daboia palaestinae)
- Vipera raddei vagy Daboia raddei
- Latifi-vipera (Vipera latifii) vagy (Daboia latiffii)
- Wagner-hegyivipera (Vipera wagneri) vagy (Daboia wagneri)
- hegyi vipera (Vipera xanthina) vagy (Daboia xanthina)
- Vipera albizona
- homoki vipera (Vipera ammodytes)
- áspisvipera (Vipera aspis)
- Vipera barani
- keresztes vipera (Vipera berus)
- Vipera darevskii
- Vipera dinniki
- kaukázusi vipera (Vipera kaznakovi)
- fitosorrú vipera (Vipera latastei)
- Vipera lotievi
- atlaszi vipera (Vipera monticola)
- Vipera nikolskii
- Vipera pontica
- ibériai vipera (Vipera seoanei)
- parlagi vipera (Vipera ursinii)
- rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis)
Források
szerkesztés- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Novum állatvilág enciklopédia VI.: Kétéltűek és hüllők. Szerk. Tim Halliday, Kraig Adler. Budapest: Novum. 2007. ISBN 978-963-9703-23-0 – magyar nevek egy része
