Rózsa Ferenc (politikus)
Rózsa Ferenc (Budapest, 1906. december 4. – Budapest, 1942. június 13.)[3] építőmérnök, újságíró, kommunista aktivista a Horthy-korszak alatt. A Szabad Nép szerkesztőjeként is dolgozott.
| Rózsa Ferenc | |
 | |
| Született | 1906. december 4.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1942. június 13. (35 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | főszerkesztő (1942–1942, Szabad Nép) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (13. parcella, Munkásmozgalmi Panteon, Földszinti terem, Felső sor-8) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésÉdesapja, Rózsa Ernő (1876–1957)[4] a kárpátaljai Bátfáról származó kultúrmérnök, édesanyja Kestenbaum Pepi (1875–1940)[5][6] volt.[7] A családban két gyerek született, Ferenc és Richárd nevű bátyja. Érettségi után a Karlsruhei Műszaki Egyetemen, majd Drezdában tanult. Egyetemi évei alatt a drezdai Szocialista Diákszövetség szervezője és egyik vezetője, és a szövetség lapjának szerkesztője volt. Cikkeiben írt a megerősödő nemzetiszocialista pártról, az NSDAP-ról, hangoztatva annak veszélyességét. A nyári szünidő alatt mint ács, kőműves és útépítő munkás dolgozott, itt megismerte a munkások életét. Drezdában szerzett mérnöki oklevelet, 1931-ben.
Miután hazatért, Richárd bátyja bevonta az illegális kommunista mozgalomba. A Kommunista című lap szerkesztőbizottságában dolgozott. 1935-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának. 1938-ban az ő irányításával kezdődött meg az illegális kommunista szervezetek kiépítése az MSZDP-ben és a szakszervezetekben. A Szovjetunió megtámadása, 1941 júniusa után illegalitásba vonult, és az úgynevezett „függetlenségi mozgalom” egyik vezetője lett. Az 1942. február 1-jétől a kommunista párt lapjának, a Szabad Népnek lett a főszerkesztője, cikkeiben elemezte a hazai és a nemzetközi helyzetet. Nyíltan háborúellenes volt, kritizálta a fennálló rendszert.
1942. június 1-jén letartóztatták és az Andrássy-laktanyába szállították. Kétheti fogság után tisztázatlan körülmények között elhunyt, a Kerepesi temetőben nyugszik, a munkásmozgalmi panteonban helyezték végső nyugalomra.
Emlékezete
szerkesztés- 1945, de különösképp a kommunista hatalomátvétel után a rezsim egyik mártírfigurája lett; könyvek, regények jelentek meg róla. Békéscsabán 1948-tól 2008-ig az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumnak Rózsa Ferenc Gimnázium volt a neve, ám azt a viharsarki megyeszékhely önkormányzata átnevezte 2008 nyarán.[8] Sokáig számos más magyar településen is voltak még Rózsa Ferenc nevét viselő közterületek, de a Magyar Tudományos Akadémia kiadott egy állásfoglalást, amelynek értelmében a közterületek róla történő elnevezése nem javasolt.[9]
- A Magyar Népköztársaság kormánya 1959-ben alapította a Rózsa Ferenc-díjat az újságírásban kiemelkedőt alkotók részére. Ebben a formájában 1989-ig létezett, utóda a Táncsics Mihály-díj lett.
- A Magyar Posta 1961-ben emlékbélyeget bocsátott ki tiszteletére.
- Budapest VII. kerülete díszkutat állított emlékére (Mikus Sándor alkotása).
- Filkeházán utcát neveztek el róla ami mai napig nevét viseli.
Mellszobra jelenleg a keceli Pintér Művek Haditechnikai Park, Hadtörténeti Múzeumban található.
Irodalom
szerkesztés- Rózsa Irén: Feri emléke (Béke és szabadság, 1952. június 15.)
- Orbán Sándor–Szerémi Borbála: Rózsa Ferenc és Richárd; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Útmutató városi és falusi előadók számára)
- Máté György: Rózsa Ferenc emléke (Magyar Sajtó, 1955. 6. sz.)
- Máté György: Testvérek. Budapest, 1958
- Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom 1936–45 (Budapest, 1965)
- R. Giliczy Márta: Ifjúságunk példaképei (bibliográfiával, Budapest, 1965)
- Rózsa Ferenc és a Szabad Nép; összeáll., tan. Máté György; Kossuth, Budapest, 1976
- Máté György–Vida Ferenc: Hűség és hűtlenség. A függetlenségi mozgalom harcosai a "def"-en és a hadbíróság előtt; Kossuth, Budapest, 1979
- Simor András: A Rózsa testvérek. Rózsa Ferenc és Richárd élete; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1979
- Pintér István: Rózsa Ferenc. Életrajz és dokumentumok; Kossuth, Budapest, 1983
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13183.htm, Rózsa Ferenc, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári halotti akv. 811/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Rózsa Ernő halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1610/1957. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Rózsa Ernőné halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi polgári halotti akv. 515/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Édesanyja az Alice nevet is használta.
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a rákospalotai polgári házassági akv. 21/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Andrássyba járnak ezután a csabai rózsások Archiválva 2008. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, BEOL, 2008. július 11.
- ↑ Összefoglaló a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekkel összefüggő szakmai vizsgálatról. MTA. (Hozzáférés: 2021. július 1.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965
