Nagybakos
Nagybakos (ukránul Свобода (Szvoboda)) a Beregszászi járás nyugati részén, a magyar határtól pár kilométerre fekvő település, amely Újbátyúval, Kisbakossal, Badóval és Danilovkával együtt alkot egy községet.
Nagybakos (Свобода) | |
A csehszlovák légiósok egykori otthona, ma magánlakás | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Bátyú község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1282 |
Irányítószám | 90210 |
Körzethívószám | 380 03141 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Népsűrűség | 239,22 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 104 m |
Terület | 3,57 km² |
Időzóna | EET, UTC 2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 21′ 33″, k. h. 22° 22′ 12″48.359167°N 22.370000°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 33″, k. h. 22° 22′ 12″48.359167°N 22.370000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybakos témájú médiaállományokat. |
Történelem
szerkesztésA környéken a huszadik századig jelentősebb település nem volt. A térség a Lónyai család uradalmához tartozott, kisebb, a majorságokon lévő tanyák jelentik a mai települések elődjeit.
A legtöbb települést a csehszlovák korszakban alapították. Ekkor ugyanis a magyar nagybirtokok felszámolásával a csehszlovák állam telepeseket költöztetett ide. Nagy számú ruszin érkezett ekkortájt, mivel a hegyekben való megélhetésük a kereskedelem szűkülésével nagyban megnehezedett. Egyes családok kényszerhelyzetben döntöttek a faluba költözés mellett, mivel a Tereblja-Rika (Ökörmezői járás) vízierőmű létrehozásakor több falut felszámoltak.
Önkormányzat és közigazgatás
szerkesztésNépesség
szerkesztésA község lakosságának többsége ukrán, de jelentős a magyar kisebbség is. A magyar nyelvű oktatásra jelenleg csak alsó tagozaton, illetve nyelvoktató iskolában van lehetőség.
A településen élők többsége az Ukrajna viszonylatában megélhetés szempontjából jónak mondható település helyett inkább más országokban (Magyarország, Csehország, Oroszország, Szlovákia) keres munkát, elsősorban az építőiparban.
Gazdaság
szerkesztésNagybakos község viszonylag gazdag településnek számít. Ennek oka kedvező helyzete, mivel a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal, a Csap – Beregszász – Aknaszlatina vasútvonal és a Tuzsér – Bátyú teherforgalmú vonal találkozásánál található, és földgázvezeték is érinti a települést. Így a jellemző mezőgazdaság mellett a 2003-ban átadott rakódópályaudvar is bevételi forrásnak számít.