Migray József
Migray József (Nagykőrös, 1882. március 9. – Budapest, 1938. december 12.)[2] költő, újságíró, műfordító, történész. Számos szocialista irányú könyvet, füzetet írt, és fordított.
| Migray József | |
.jpg) | |
| Született | 1882. március 9.[1] Nagykőrös[1] |
| Elhunyt | 1938. december 12. (56 évesen)[2] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | szívizombántalom |
| Sírhelye | Farkasréti temető (34/2-1-20)[3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Migray József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésMigray József és Zsoldos Klára fia. Pályáját kőművesként kezdte, volt lakatos művezető Budapesten, egy ideig pedig a fővárosban tanított. Később Aradra került tanárnak. Budapesten és Brassóban dolgozott újságíróként, s volt az Athenaeum nyomda korrektora is. 1897-ben szerkesztette az első ifjúmunkáslapot, az Előrét. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom kormánybiztosa, a Tanácsköztársaság alatt a földművelésügyi népbiztosság osztályvezetője volt. A Tanácsköztársaság bukását követően börtönbe került. Miután kiszabadult, a Népszava munkatársaként dolgozott. 1928-ban lépett ki a szerkesztőségből, Peyer Károllyal összekülönbözött, s így az Magyarországi Szociáldemokrata Párt kizárta soraiból. Próbálkozott létrehozni egy centrista pártot, ám az erre vonatkozó sikertelen kísérlete után jobbra tolódott és a Nyilas Párttal került kapcsolatba. Halálát szívizom-elfajulás okozta. Felesége Hermann Janka Dorottya volt.
Művei
szerkesztés
Saját könyvek, füzetek
szerkesztés- Vörös zászló alatt. Költemények [1897–1899], A "Népolvasótár" Kiadása, Budapest, 1900.
- Forrongás, »Árpád« Könyvnyomda, Budapest, 1903. (versek)
- Anarkizmus, Politzer Zsigmond Kiadása, Budapest, 1904. (Migray Józseffel és Schmitt Jenővel közösen)
- A fogalmazás tanításáról. Különlenyomat a »Népművelés«-ből, Franklin-Társulat, Budapest, 1908.
- A szociális kérdések, az iskola és a tanítóság. A budapesti tanítótestület elemi iskolai körének 1910. október hó 6-iki közgyűlésén tartott felolvasás, A Szerző Kiadása, Budapest, 1911. (Modern pedagógiai könyvtár)
- Népek, nemzetek és kultúrák. Különlenyomat a »Népművelés«-ből, Korvin Testvérek Kiadása, Budapest, 1915.
- Magasban. Költemények, Táltos Kiadás, Budapest, 1918.
- Szocializmus és népnevelés Az oktatásügy reformjának alapkérdései, A Táltos Kiadása, Budapest, 1919. (Táltos könyvtár 5-7.)
- A vallás válsága, A Táltos Kiadása, Budapest, 1919. (antiklerikális vitairatok, Táltos könyvtár 14-15.)
- Mit akarunk hát: Kié legyen a föld, Világosság Nyomda, Budapest, 1919.
- A vörösőr kis tankönyve, Pesti Könyvnyomda, Budapest, 1919. (Vörös őrség országos főparancsnokságának könyvtára)
- Egy keresztényszociális állam története. A jezsuiták köztársasága Paraguayban: 1609–1768, Népszava Kiadása, Budapest, 1923.
- Az Internacionálé története I–II., Népszava Kiadása, Budapest, 1924. (Munkáskönyvtár 44.)
- Az egyház, a munkáskérdés és a keresztényszociális szakszervezetek, Népszava Kiadása, Budapest, 1925. (Szocialista agitációs iratok)
- A marxizmus csődje: a szocializálási elmélet a gyakorlatban, Stephaneum Nyomda, Budapest, 1932.
- Mit akar a Magyar Nemzeti Szocialista mozgalom?, A Magyar Nemzeti Szocialista Párt Kiadása, Budapest, 1936.
Tanulmányok más művekben
szerkesztésKisebb tanulmányai jelentek meg a Népszava naptára több évfolyamában (pl. 1917, 1918, 1926, Népszava-Könyvkereskedés, Budapest). Verseiből többet a Harcos énekek – Szabadságdalok, versek, szavalatok gyüjteménye antológia is közreadott (szerk. Szakasits Árpád, Népszava Könyvkereskedés, Budapest, 1926). Munkatársa volt a Tolnai világlexikonának (Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1912–1919).
Bevezetést írt:
- Schmitt Jenő: Művészet, etikai élet, szerelem, A Táltos Kiadása, Budapest, 1917.
- Maxim Gorkij: A besugó. Regény, ford. Róna István, Anonymus Könyvkiadó, Budapest, 1924. (Orosz Irók Remekei-sorozat)
- Nikoláj Gogoly: Tanyai esték, ford. Kiss Dezső, A Népszava Kiadása, Budapest, 1925.
Műfordításai
szerkesztés- Schmitt Jenő Henrik három előadása: Tolsztoj – Nietzsche – Ibsen, Ifj. Nagel Ottó Könyvkereskedése, Budapest, 1911.
- Max Beer: A szocializmus és a társadalmi harcok története I–V., Népszava-Könyvkereskedés, Budapest, 1922–1926.[5]
- Multatuli: Max Havelaar vagy a holland kereskedelmi társaságok kávéárverései, Népszava-Könyvkereskedés, Budapest, 1924.
- James Ramsay MacDonald: Szocializmus és társadalom, Népszava-Könyvkereskedés, Budapest, 1925.
- Bernstein Ede: Mi a szocializmus?, Népszava-Könyvkereskedés Kiadása, Budapest, 1932. (Szocialista agitációs füzetek 29.)
Szerkesztései
szerkesztésSzerkesztette Takács Máriával a Mesekincs I. A világ népeinek meséiből – Első könyv című művet (Népszava-Könyvkereskedés Kiadása, Budapest, 1923).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. február 24.)
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 284/1938. folyószáma alatt. FamilySearch. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Archivált másolat. [2022. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 24.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [1]
- Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [2]
- Antikvarium.hu adatbázisa