Környezeti hatásvizsgálat
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A környezet állapotának felméréséhez környezeti hatásvizsgálatot készítünk. Gyakran felmerülő kérdések a hatásvizsgálattal kapcsolatban, hogy miért, ki, mikor, hogyan és mivel készíti. A hatásvizsgálatban a kidolgozóknak az a fontos, hogy a jellemző és tartós maximális hatásintenzitás hogyan viszonyul a hatásviselő érzékenységéhez. Az értékelésnél a tartósan legrosszabbnak számító helyzetből kell kiindulni.
Környezeti hatásvizsgálat
szerkesztésAlapelvei
szerkesztés- Elővigyázatosság, megelőzés
- Legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel
- Megelőzi a környezetszennyezést
- Kizárja a környezetkárosítást
- Leghatékonyabb megoldás
- Felelősség
- Együttműködés
- Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság
Miért készítik?
szerkesztésJogszabály tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek esetében Hatásvizsgálat készítése kötelező. Ilyen feladat például
- A környezet állapotának mennyiségi, minőségi jellemzőinek feltárásának, terhelhetőség és igénybevétel mértékének, valamint további elérendő állapotainak meghatározására.
- Nemzeti környezetvédelmi program keretein belül a környezet állapotának bemutatására
- Éves beszámoló a környezet állapotáról
- Országos környezetvédelmi információs rendszer működtetése
- Dokumentációk, tanulmányok készítése
Továbbá önkéntesen végzett vizsgálatokhoz is készíthetők hatásvizsgálatok. Például mikor egy gazdálkodási szervezet meg szeretné ismerni, hogy a tevékenysége milyen hatással van a környezetre, vagy éppen tudományos kutatás keretein belül is készíthető.
Kik készítik?
szerkesztésA környezeti hatásvizsgálatot az közigazgatás készíti, amely további alegységekre bontható.
- Államigazgatás: Országgyűlés, kormány, környezetvédelmi miniszter
- Önkormányzatok: Települési és területi
- Területi környezetvédelmi hatóság
- Gazdálkodó szervezetek: ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás
Mikor készítik?
szerkesztésErre a kérdésre három válasz lehetséges. Adott időszak eredményeinek értékelésekor, új szabályozás bevezetésekor, valamint a közvélemény tájékoztatásakor, amely időszakos.
Mivel készítik?
szerkesztésSzükséges alapadatok a tevékenység, a környezeti állapot és nem utolsósorban a terjedési viszonyok Az értékelés több típusú lehet többek között irodalom, modellek, statisztikai, térképek valamint fizikai és kémiai ismeretek
Hatástanulmányok
szerkesztésA hatásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek előzetes környezeti hatástanulmányban és részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy a baleset miatt várható környezeti hatásokat is
Előzetes környezeti hatástanulmány
szerkesztésEgy tevékenység megkezdésének a szándékát a kérelmezőnek be kell jelentenie a felügyelőségnek. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni. Ennek a tanulmánynak az alábbiakat kell tartalmazni:
- A tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai tervezés leírását, a létesítmény szükségességének indoklását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti követelmények leírását
- az első pontban foglaltak megvalósításából származó környezetterhelés és környezeti igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását
- Környezetre gyakorolt várható hatások előzetes becslését
- Azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása csak további hatásvizsgálatok készítésével válaszolhatók meg
- Azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek a törvény értelmében államtitkot képeznek.
Részletes környezeti hatástanulmány
szerkesztésAz előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott hatástanulmány, amelynek a következőket kell tartalmaznia.
- Részletes leírást, a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással
- A hatásterületek behatárolását, ideértve a térképi bemutatásokat is, és a területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben
- A környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését
- a környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslését
- A lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározását
- Részletes hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrását, az alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazási körülményeit, az előrejelzések érvényességi határait
- A felhasznált tanulmányok listáját, a tanulmányokhoz való hozzáférés módját
- azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek a törvény értelmében államtitkot képeznek
- A nyilvánosság számára közérthető összefoglalót
A hatásvizsgálat lépései
szerkesztésA hatásvizsgálati folyamat 4 fázisra tagolódik:
- Előkészítő fázis: A megvalósítást kizáró okok keresése, a lehetséges műszaki-technológiai és telepítési alternatívák értékelése, a KHV további sorsának meghatározása és ezeknek az előzetes KHT-ban való összefoglalása.
- Tanulmány készítő fázis: A KHT elkészítése.
- Áttekintő-értékelő fázis: Az elkészült hatástanulmány szakmai vitája, az érintett lakosság bevonása, a vélemények feldolgozása és a kiegészítések elkészítése.
- Eredmény értékesítő fázis: Döntés születik és további feladat a döntés következményeinek utólagos ellenőrzése.
Hatásvizsgálati módszerek
szerkesztés- Ellenőrző jegyzék
- Mátrixok
- Kvantitatív módszerek
- Hálózatok
- Térképfedvények
Források
szerkesztés- Cserey Balázs: Fejlesztések környezeti hatásvizsgálata, 1994.
- Dr. Rédey Ákos- Módi Mihály – Tamaska László: Környezetállapot értékelés, 2002.
- L.W.Canter: Enviromental Impact Assessment, McGraw Hill Publ., New York, 1996.
- J. Glasson: Introduction to Enviromental Impact Assessment, University College, London Press
- C. Wood: Enviromental Impact Assessment, A Comparative Review, Longman Scientific & Technical