Coryphaena equiselis

Coryphaena equiselis
	Coryphaena equiselis
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Sügéralkatúak (Percoidei);
Család:	Aranymakrahal-félék (Coryphaenidae);
Nem:	Coryphaena; Linnaeus, 1758
Faj:	C. equiselis;
Tudományos név
	Coryphaena equiselis; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Coryphaena aurata Rafinesque, 1810; Coryphaena azorica Valenciennes, 1833; Coryphaena equisetis Linnaeus, 1758; Coryphaena equisetis Osbeck, 1765; Coryphaena lessonii Valenciennes, 1833; Lampugus neapolitanus Valenciennes, 1833; Lampugus punctulatus Valenciennes, 1833;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Coryphaena equiselis témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Coryphaena equiselis témájú kategóriát.

A Coryphaena equiselis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az aranymakrahal-félék (Coryphaenidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Coryphaena equiselis az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánok trópusi és szubtrópusi vizeiben él. Gyakran összetévesztik a fiatal, vagy a nőstény Coryphaena hippurusszal. Mint rokona, ez a halfaj is igen vándorló kedvű.

Megjelenése

Ez a halfaj, valamivel kisebb, mint rokona, csak 50, legfeljebb 127 centiméteresre nő meg. 22 centiméteresen felnőttnek számít. 33 csigolyája van. Megnyúlt és oldalról lapított teste van. Hátúszója, amely 48-55 sugárból tevődik össze, a fejtetőtől, majdnem a farokúszóig tart. A farok alatti úszója elöl bemélyedést mutat. Mellúszói, fejének középső része mögött indulnak ki, és körülbelül fele akkorák, mint a fejhossza. Fényes, fémezett kékes-zöldes testszíne, a Coryphaena equiselis halála után szürkévé válik. Oldalai aranyozott árnyalatúak, számos fekete folttal. Hátúszója sötét. A fiatal példány farokúszóját, fehér sáv szegélyezi. Növekedése során, főleg a hím esetében, a fej egyre magasodik, mivel kialakul a családra jellemző homloki csontos képződmény.

Életmódja

A Coryphaena equiselis, rokonával ellentétben, csakis a sósvízben él, amelynek hőmérséklete legalább 24 Celsius-fokos kell, hogy legyen. Főleg a nyílt vizeket kedveli, ahol általában rajokban úszik. Néha partközelben is látható. Időnként csónakokat követ, vagy szabadon lebegő törmelékek közelében tartózkodik. Tápláléka kisebb halak és kalmárok.

Legfeljebb 4 évig él.

Szaporodása

Ikrái és ivadékai a szabad vízben lebegnek.

Felhasználása

Ezt az aranymakrahal-félét, csak kisebb mértékben halásszák. Tenyésztésével eddig csak kísérleteztek. A sporthorgászok kedvelik. Általában frissen árusítják. Dél-Amerika északi részén, az egyik legfontosabb ehető halfajnak számít.

Források

Coryphaena equiselis Linnaeus, 1758 FishBase
Palko, B.J., G.L. Beardsley and W.J. Richards, 1982. Synopsis of the biological data on dolphin-fishes, Coryphaena hippurus Linnaeus and Coryphaena equiselis Linnaeus. FAO Fish. Synop. (130); NOAA Tech. Rep. NMFS Circ. (443).

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap