Astorga

	Astorga
; Astorga címere	; Astorga zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartomány	Leon
Rang	spanyol község
Székhely	Astorga
Polgármester	Juan José Alonso Perandones (PSOE)
Irányítószám	24700
Körzethívószám	24008
Testvérvárosok	Lista Reus; Moissac; Clavijo; Mérida;
	Népesség
Teljes népesség	10 308 fő (2024)
Népsűrűség	220,35 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	868 m
Terület	46.78 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 27′ 27″, ny. h. 6° 03′ 25″42.457500°N 6.056944°WKoordináták: é. sz. 42° 27′ 27″, ny. h. 6° 03′ 25″42.457500°N 6.056944°W
	Astorga weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Astorga témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Astorga város Északnyugat-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösség León tartományában. A római korban a Mérida felől érkező Via Delapidata északnyugati vége volt Tarraconensis provinciában.

Fekvése

A Leóni-hegység lábainál fekszik, folyója a Tuerto. A nyugat-keleti irányú kelta Tej útja (franciául: Voie lactée), majd a római hódításkor kiépített Via Norte és az észak-déli irányú, Mérida felől érkező Via Delapidata kereszteződésére épült fel, de a Via Cartagena is innen indult a mai Madrid és Cartagena irányába.

Folyója, a Tuerto folyó, a Duero völgyében fekszik. Teraszos jellegű.

Története

A környéken a keltibér asztúrok éltek, a rómaiak i. e. 17-ben hódították meg Astrurica Augusta néven, melyből a mai származik. A jelentősége tovább nőtt, mikor a Las Médulas aranybányákat a rómaik elkezdték használatba venni, így az Ibériai-félsziget északkeleti csücskében és egy fontos központtá lett. A mór hódítás után a város csak mintegy 50 évig volt arab kézben, mert I. Alfonz asztúriai király már 753-ban visszafoglalta, majd 850-től püspöki székhely lett.

A városban 1545-ben érték el a nyomdaipari termékek, de erősen egyházi felügyelet alatt, az erőteljesebb polgárosodás inkább csak a XVII. századtól indult be. A francói rezsim utáni demokratikus fejlődés megkezdődése jelentősen hozzájárult a turisztikai-gazdasági élet fellendüléséhez.

Népesség

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2024 között

Lakosok száma	12 381	12 207	12 139	12 078	11 826	11 633	11 153	10 867	10 392	10 308
	2001	2004	2007	2009	2012	2014	2017	2019	2022	2024

Adatok: Wikidata

Látnivalók

A fő nevezetességek közt van a 8. századi Mária-katedrális és a Gaudí-féle neogótikus Püspöki Palota, mely ma a Museo de los Caminos – „Az Utak Múzeuma”. A városháza XVII. századi egy órával, mely körül a tetőkorlátokon maragató-népviseletű pár látható.

A római kor bizonyítékai közt egyebek mellett a részben kiásott korabeli település, a városfal részei, a Római múzeumban látható Ergasto munkaház, a részben kiásott fórum, az Augustus-templom és a termálfürdők is láthatók.