Magyar Nemzeti Bank

Mit tanulhatunk az 1970es évekből? Visszatérnek a gazdaságtörténelem mintázatai? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb esszékötete az 1970-es évek gazdasági és inflációs folyamatait elemzi.📚 Napjainkban a globális gazdaság számos kihívással szembesül, mint például a koronavírus válság, a geopolitikai feszültségek, a klímaváltozás hatásai és a magas infláció. A történelem tükrében érdemes ezeket a mintázatokat tanulmányozni. Matolcsy György, a jegybank elnöke rámutatott, hogy jelen gazdasági környezetünk számos hasonlóságot mutat az 1970-es évekkel, amikor is egy nagyon hasonló korszakváltás zajlott le. A könyvbemutató kerekasztal beszélgetésén a Kristof Lehmann, Balázs Spéder és Balazs Vonnak szakértők egyetértettek abban, hogy az 1970-es években a gazdaságpolitikusok eleinte nem vették elég komolyan az infláció veszélyét. A válságkezelési stratégiáik nem voltak elég hatékonyak, az pedig infláció visszatért. A kialakult helyzetet csak az évtized végére a gazdaságirányítástól független jegybankok előrelépése, fegyelmezett monetáris politikával, tudta kezelni. 🎬 A könyvbemutatót megtekintheti az alábbi linken: https://lnkd.in/dFR-X9Kx

A magyar bankrendszer 2023-ban rekordot döntött, 1471 milliárd forintos adózott eredménnyel zárva az évet, ami több mint 20 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget jelentett. Azonban, ha figyelembe vesszük a támogatott lakossági hitelek és a külföldi leánybankok speciális tételeit, a valós nyereség mindössze 11 százalékos, ami alig haladja meg az állampapír-piaci hozamokat. Adam Banai, PhD. MRICS, Bálint Dancsik és Nagy Tamás szakmai cikke rámutat, hogy a helyzet ennél sokkal összetettebb, ugyanakkor a bankok jövedelmezősége 2023-ban tényleg kimagasló volt, főként az MNB-től származó kamatjövedelemnek köszönhetően. https://lnkd.in/dd-qS7KC

Mi a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés kulcsa? 2024 elején a hazai GDP újra lendületet kapott, köszönhetően a lakossági fogyasztás élénkülésének és a csökkenő import miatt növekvő nettó exportnak. A magyar GDP közel felét kitevő háztartási fogyasztás fokozatosan tér magához, amit különböző gazdasági hatások segítenek. Az igazi, fenntartható növekedéshez azonban nem elég csupán a fogyasztás fellendítése. Fontos, hogy a magas hozzáadott értékű ágazatokba is több beruházás érkezzen, és növeljük exportpiaci részesedésünket. Attila Köllő szakmai cikkének tartalmáért kattintson 👇 https://lnkd.in/d65BNzSa

Az SCE adatai azt mutatják, hogy az amerikai háztartások csaknem fele használt mesterségesintelligencia-eszközöket az elmúlt évben. De mire jó a ChatGPT? – merülhet fel a kérdés bárkiben. A válaszadók különféle célokra használják a generatív MI-t, beleértve a tanulást és képzést, a munkával kapcsolatos feladatokat és a szabadidős tevékenységeket. Kristof Lehmann cikke az AI alapú technológiáról a Világgazdaságban olvasható. 💬 https://lnkd.in/dZ6ehbPJ

Gyorsabb és átláthatóbb az ügyintézés a fogyasztói hitelek előtörlesztése esetén. Mi történik akkor, ha az adósnak javul az anyagi helyzete – például örökséghez jut vagy magasabb fizetést kap –, így lehetősége nyílik tartozását hamarabb visszafizetni? Ebben az esetben az adós élhet az előtörlesztés lehetőségével, ami azt jelenti, hogy a hitel fennálló összegét hamarabb visszafizeti. Az előtörlesztés szabályozása az évek során folyamatosan fejlődött, és a célja az volt, hogy az adósok számára minél egyszerűbb és kedvezőbb legyen a folyamat. Az MNB felügyeleti szakértői bemutatják, hogy vált gördülékenyebbé az előtörlesztés szabályozása. Korábban előfordultak olyan esetek, amikor a bankok jogsértő vagy tisztességtelen gyakorlatot folytattak az előtörlesztés kapcsán, például túl magas díjakat számoltak fel vagy akadályozták a folyamatot. Az MNB felügyeleti lépései azonban segítettek megszüntetni ezeket a gyakorlatokat. Az új szabályozás részletes előírásokat tartalmaz a hiteldíjak csökkentésére és a bankok által felszámítható költségek korlátozására, így az adósok számára kedvezőbb feltételeket biztosít. Ennek eredményeként ma már az előtörlesztés egy sokkal átláthatóbb és kiszámíthatóbb folyamat, amely jelentős előnyökkel járhat a hitelfelvevők számára.

🇭🇺 // 2 éve az MNB nagy lépésre szánta el magát. Eltökélte, hogy számszerűsíteni fogja a biodiverzitás csökkenéséből fakadó pénzügyi kockázatokat, amely felügyeleti szempontból kiemelten fontos.   A projekt megvalósításához az Európai Unió a Technikai Támogatási Eszközön keresztül nyújtott finanszírozást, míg a megvalósítást az OECD Környezeti Igazgatóságának kutató munkatársai végezték el, szorosan együttműködve az Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató Főigazgatóságával (DG REFORM). A projektben elkészült módszertani-felügyeleti keretrendszert előzetesen 2024. június 7-én Nemzetközi Biodiverzitási Konferencia keretében prezentálták a kutatók, de például a litván és grúz jegybank, illetve az NGFS is bemutatta hasonló munkáját. A magyar specifikus keretrendszer itt érhető el.   A biodiverzitási-pénzügyi hatások elemzéshez használt kódok pedig már a GitHub-on várják, hogy segíthessék a jegybankokat és kereskedelmi bankokat ezen kockázatok felmérésében: https://lnkd.in/d8PD25dC 🇺🇸 // 2 years ago, the MNB decided to take a big leap. MNB was determined to quantify financial risks stemming from biodiversity loss, which is of paramount importance from a supervisory point of view.   To accomplish this project, the European Union via the Technical Support Instrument provided funding, while its implementation was carried out by qualified researchers of the OECD's Environment Directorate in close cooperation with the European Commission’s Directorate General for Structural Reform Support (DG REFORM). The Hungary-specific supervisory framework conducted in the project was preliminarily presented by the researchers of OECD on June 7 2024, at the International Biodiversity Conference, also the Lithuanian and Georgian central bank and the NGFS presented their valuable work in this field. Take a look at the Hungary-specific framework here.   The codes used for the biodiversity-related financial risk analysis are already waiting on GitHub to help central banks and commercial banks assess these risks: https://lnkd.in/d8PD25dC Take a look at the full paper here. https://lnkd.in/d6RSV6Fv #FinancialRisks | #Biodiversity | #Ecosystems | #EUReformSupport | #TSI   Business and Finance at the OECD, European Commission, Magyar Nemzeti Bank, Géraldine Ang, Riccardo Boffo, Hugh Miller, Gürcan Zeren Gülersoy, Gabriel Santos Carneiro, Katarzyna Kornosz-Koronowska, Katalin Juhász, Balázs Lóránt, Laura Jókuthy

Az elmúlt években kiemelkedő volt a bankok tőkehelyzete, de geopolitikai és makrogazdasági kockázatok mindig jelen vannak. Erre tekintettel alkalmaznak egy ún. anticiklikus tőkepuffer-követelményt. Ez a hitelezési túlfűtöttségtől függetlenül működik. A hitelintézetek és a szabályozók érdeke, hogy a mostani időszak profitjából keletkező tőke, egy jövőbeli esetleges válsághelyzetben minél nagyobb mértékben segítse megoldani a veszteségeket. Palicz Alexandr, Borkó Tamás cikkükben ennek a megoldásnak a nemzetközi gyakorlatát vizsgálják. https://lnkd.in/d7aaCsDW

A lakásokban alkalmazott energiatakarékossági lépések nem csak a klímaváltozás hatásait csökkenthetik, de a zöldhipotézis alapján az energiahatékony ingatlanok hitelei alacsonyabb kockázatúak is lehetnek. Ezt szem előtt tartva megfontolandó a zöldszempontok lakossági hitelezést célzó adósságfékszabályokba való beépítése. A MNB folyamatosan elemzi a zöldszempontok makroprudenciális keretrendszerbe való beépítésének lehetőségeit. A nemzetközi példák és a növekvő számú empirikus kutatás alapján az adósságfék-előírások esetén a hitelezési kockázatok érdemi emelkedése nélkül támogathatja a szabályozás a zöldátállást, és ezáltal a klímaváltozás pénzügyi stabilitási kockázatainak mérséklését is.   Olvassa el Csernik Balázs, Palicz Alexandr és Varga Balázs, az MNB szakértőinek zöldadósságról szóló szakmai cikkéből: https://lnkd.in/dGHPDjd4

2020-tól kezdve egy addig nem tapasztalt válsághullám söpört végig a világon, amelyre a jegybankoknak is rendkívüli intézkedésekkel kellett reagálniuk. Ezt a témát fejti ki Zsolt Kuti, Zsuzsa Nagy-Kékesi, PhD és Koroknai Péter szakmai cikkükben. A társadalom tűrőképességét is feszegető infláció elleni küzdelem egyre nagyobb veszteséget okoz a világ számos jegybankja számára. Az utóbbi időben a legtöbb nemzetközi szakmai fórumon szóba került a jegybanki veszteségek és a negatív jegybanki saját tőke megítélésének kérdése. Minden ilyen fórum arra a következtetésre jutott – ahogy az MNB is folyamatosan hangsúlyozta –, hogy a jegybankoknak az árstabilitás fenntartása a cél, nem pedig a nyereség elérése. Emellett a negatív saját tőke nem akadályozza a központi bankokat abban, hogy teljesítsék a törvényben rögzített feladataikat. https://lnkd.in/dxibfnNf

A bérlakás program remek alternatívát nyújthat azoknak, akik a lakásvételi és -bérleti árak növekedése miatt egyelőre nem gondolkodhatnak saját ingatlanban. A világ számos pontján már évtizedek óta, folyamatosan épülnek bérlakások. Ausztriában 2022 év végére már közel 100.000 ilyen ingatlan volt elérhető, Németországban pedig a 43 milliós lakásállomány 56 százalékát teszik ki bérlakások. Magyarországon a rendelkezésre álló lakások egyelőre szerényebb arányban elérhetőek.   A stabil bérlakáskínálat kedvezőbb lakhatási elérhetőséget, az életszakasznak megfelelő lakhatási alternatívát biztosít a társadalom széles rétegeinek, és a gazdasági versenyképesség javulását is segíti a munkaerő mobilitásának javításán keresztül.   Hogyan alakul jelenleg a bérlakásszektor Európában? A témában Vereczki Ákos és Winkler Sándor, az MNB elemzői írtak elemzést a Világgazdaság cikkében. https://lnkd.in/dwrGSQ2W