szemtelen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

First attested in 1585. From szem (eye)-telen (-less). Compare arcátlan (audacious, literally face-less, cheek-less).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsɛmtɛlɛn]
  • Hyphenation: szem‧te‧len

Adjective

[edit]

szemtelen (comparative szemtelenebb, superlative legszemtelenebb)

  1. impudent

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szemtelen szemtelenek
accusative szemtelent szemteleneket
dative szemtelennek szemteleneknek
instrumental szemtelennel szemtelenekkel
causal-final szemtelenért szemtelenekért
translative szemtelenné szemtelenekké
terminative szemtelenig szemtelenekig
essive-formal szemtelenként szemtelenekként
essive-modal szemtelenül
inessive szemtelenben szemtelenekben
superessive szemtelenen szemteleneken
adessive szemtelennél szemteleneknél
illative szemtelenbe szemtelenekbe
sublative szemtelenre szemtelenekre
allative szemtelenhez szemtelenekhez
elative szemtelenből szemtelenekből
delative szemtelenről szemtelenekről
ablative szemtelentől szemtelenektől
non-attributive
possessive - singular
szemtelené szemteleneké
non-attributive
possessive - plural
szemtelenéi szemtelenekéi

Coordinate terms

[edit]

Derived terms

[edit]
Expressions

Further reading

[edit]