rozsomák

Hungarian

rozsomák

Etymology

From Polish rosomak (“wolverine”), of uncertain origin.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈroʒomaːk]
• Hyphenation: ro‧zso‧mák
• Rhymes: -aːk

Noun

rozsomák (plural rozsomákok)

1. wolverine, glutton, carcajou

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	rozsomák	rozsomákok
accusative	rozsomákot	rozsomákokat
dative	rozsomáknak	rozsomákoknak
instrumental	rozsomákkal	rozsomákokkal
causal-final	rozsomákért	rozsomákokért
translative	rozsomákká	rozsomákokká
terminative	rozsomákig	rozsomákokig
essive-formal	rozsomákként	rozsomákokként
essive-modal	—	—
inessive	rozsomákban	rozsomákokban
superessive	rozsomákon	rozsomákokon
adessive	rozsomáknál	rozsomákoknál
illative	rozsomákba	rozsomákokba
sublative	rozsomákra	rozsomákokra
allative	rozsomákhoz	rozsomákokhoz
elative	rozsomákból	rozsomákokból
delative	rozsomákról	rozsomákokról
ablative	rozsomáktól	rozsomákoktól
non-attributive possessive - singular	rozsomáké	rozsomákoké
non-attributive possessive - plural	rozsomákéi	rozsomákokéi

Possessive forms of rozsomák
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	rozsomákom	rozsomákjaim
2nd person sing.	rozsomákod	rozsomákjaid
3rd person sing.	rozsomákja	rozsomákjai
1st person plural	rozsomákunk	rozsomákjaink
2nd person plural	rozsomákotok	rozsomákjaitok
3rd person plural	rozsomákjuk	rozsomákjaik

Further reading

• rozsomák in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN