magyarság

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

magyar-ság

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɒɟɒrʃaːɡ]
  • Hyphenation: ma‧gyar‧ság
  • Rhymes: -aːɡ

Noun

[edit]

magyarság

  1. Hungarians, Magyars (the Hungarian people, nation)
    Ez egyértelműen a mai magyarság európai eredetét jelzi. (Magyarok)
    This clearly indicates the European origin of the Hungarian people of today.
    • 1983, György Györffy, chapter 29, in István király és műve, 2nd edition, Gondolat, →ISBN, page 397:
      A magyar gazdaságtörténet egyik sokat vitatott kérdése, hogy nomád vagy félnomád volt-e a magyarság életmódja az államszervezést megelőző időben, és miben is állt az ezredfordulón bekövetkezett életforma-változás.
      (please add an English translation of this quotation)
  2. (grammar) Hungarian (language)
    magyarsággal beszélto speak good Hungarian (to speak it correctly, in good style)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative magyarság
accusative magyarságot
dative magyarságnak
instrumental magyarsággal
causal-final magyarságért
translative magyarsággá
terminative magyarságig
essive-formal magyarságként
essive-modal
inessive magyarságban
superessive magyarságon
adessive magyarságnál
illative magyarságba
sublative magyarságra
allative magyarsághoz
elative magyarságból
delative magyarságról
ablative magyarságtól
non-attributive
possessive - singular
magyarságé
non-attributive
possessive - plural
magyarságéi
Possessive forms of magyarság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. magyarságom
2nd person sing. magyarságod
3rd person sing. magyarsága
1st person plural magyarságunk
2nd person plural magyarságotok
3rd person plural magyarságuk

Further reading

[edit]