kivon

Hungarian

Etymology

ki- (“out, outward, ex-”) ‎ von (“to pull, to draw”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkivon]
• Hyphenation: ki‧von
• Rhymes: -on

Verb

kivon

1. (transitive, arithmetic) to subtract
2. (transitive) to extract
3. (transitive) to withdraw, to take back

Conjugation

conjugation of kivon

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kivonok	kivonsz	kivon	kivonunk	kivontok	kivonnak
		Def.	kivonom	kivonod	kivonja	kivonjuk	kivonjátok	kivonják
		2nd-p. o.	kivonlak	―
	Past	Indef.	kivontam	kivontál	kivont	kivontunk	kivontatok	kivontak
		Def.	kivontam	kivontad	kivonta	kivontuk	kivontátok	kivonták
		2nd-p. o.	kivontalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog vonni.
	Archaic Preterit	Indef.	kivonék	kivonál	kivona	kivonánk	kivonátok	kivonának
		Def.	kivonám	kivonád	kivoná	kivonánk	kivonátok	kivonák
		2nd-p. o.	kivonálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kivon vala, kivont vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kivonandok	kivonandasz	kivonand	kivonandunk	kivonandotok	kivonandanak
		Def.	kivonandom	kivonandod	kivonandja	kivonandjuk	kivonandjátok	kivonandják
		2nd-p. o.	kivonandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kivonnék	kivonnál	kivonna	kivonnánk	kivonnátok	kivonnának
		Def.	kivonnám	kivonnád	kivonná	kivonnánk (or kivonnók)	kivonnátok	kivonnák
		2nd-p. o.	kivonnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kivont volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kivonjak	kivonj or kivonjál	kivonjon	kivonjunk	kivonjatok	kivonjanak
		Def.	kivonjam	kivond or kivonjad	kivonja	kivonjuk	kivonjátok	kivonják
		2nd-p. o.	kivonjalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kivont légyen
Infinitive	kivonni		kivonnom	kivonnod	kivonnia	kivonnunk	kivonnotok	kivonniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	kivonás		kivonó	kivont	kivonandó	kivonva (kivonván)		kivonat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem von ki or ki is von.

potential conjugation of kivon

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kivonhatok	kivonhatsz	kivonhat	kivonhatunk	kivonhattok	kivonhatnak
		Def.	kivonhatom	kivonhatod	kivonhatja	kivonhatjuk	kivonhatjátok	kivonhatják
		2nd-p. o.	kivonhatlak	―
	Past	Indef.	kivonhattam	kivonhattál	kivonhatott	kivonhattunk	kivonhattatok	kivonhattak
		Def.	kivonhattam	kivonhattad	kivonhatta	kivonhattuk	kivonhattátok	kivonhatták
		2nd-p. o.	kivonhattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	kivonhaték	kivonhatál	kivonhata	kivonhatánk	kivonhatátok	kivonhatának
		Def.	kivonhatám	kivonhatád	kivonhatá	kivonhatánk	kivonhatátok	kivonhaták
		2nd-p. o.	kivonhatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kivonhat vala, kivonhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kivonhatandok or kivonandhatok	kivonhatandasz or kivonandhatsz	kivonhatand or kivonandhat	kivonhatandunk or kivonandhatunk	kivonhatandotok or kivonandhattok	kivonhatandanak or kivonandhatnak
		Def.	kivonhatandom or kivonandhatom	kivonhatandod or kivonandhatod	kivonhatandja or kivonandhatja	kivonhatandjuk or kivonandhatjuk	kivonhatandjátok or kivonandhatjátok	kivonhatandják or kivonandhatják
		2nd-p. o.	kivonhatandalak or kivonandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kivonhatnék	kivonhatnál	kivonhatna	kivonhatnánk	kivonhatnátok	kivonhatnának
		Def.	kivonhatnám	kivonhatnád	kivonhatná	kivonhatnánk (or kivonhatnók)	kivonhatnátok	kivonhatnák
		2nd-p. o.	kivonhatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kivonhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kivonhassak	kivonhass or kivonhassál	kivonhasson	kivonhassunk	kivonhassatok	kivonhassanak
		Def.	kivonhassam	kivonhasd or kivonhassad	kivonhassa	kivonhassuk	kivonhassátok	kivonhassák
		2nd-p. o.	kivonhassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kivonhatott légyen
Inf.	(kivonhatni)		(kivonhatnom)	(kivonhatnod)	(kivonhatnia)	(kivonhatnunk)	(kivonhatnotok)	(kivonhatniuk)
Positive adjective			kivonható	Neg. adj.	kivonhatatlan	Adv. part.	(kivonhatva / kivonhatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem vonhat ki or ki is vonhat.

Coordinate terms

• (arithmetic operations) művelet; összeadás ([össze-/hozzá-] ad); kivonás (kivon, elvesz); szorzás ([össze-/meg-] szoroz); osztás ([el-] oszt); hatványozás (hatványra emel); gyökvonás (gyököt von); logaritmálás (logaritmust számít/vesz/képez) ^{(Category: hu:Arithmetic)}

Derived terms

• kivonat
• kivonás

 

Further reading

• kivon in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN