főnévképző
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From főnév (“noun”) képző (“suffix”).
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]főnévképző (plural főnévképzők)
- (grammar, linguistic morphology) noun-forming suffix, nominalizer (a morpheme added at the end of a word to create a noun)
Declension
[edit]| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | főnévképző | főnévképzők |
| accusative | főnévképzőt | főnévképzőket |
| dative | főnévképzőnek | főnévképzőknek |
| instrumental | főnévképzővel | főnévképzőkkel |
| causal-final | főnévképzőért | főnévképzőkért |
| translative | főnévképzővé | főnévképzőkké |
| terminative | főnévképzőig | főnévképzőkig |
| essive-formal | főnévképzőként | főnévképzőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | főnévképzőben | főnévképzőkben |
| superessive | főnévképzőn | főnévképzőkön |
| adessive | főnévképzőnél | főnévképzőknél |
| illative | főnévképzőbe | főnévképzőkbe |
| sublative | főnévképzőre | főnévképzőkre |
| allative | főnévképzőhöz | főnévképzőkhöz |
| elative | főnévképzőből | főnévképzőkből |
| delative | főnévképzőről | főnévképzőkről |
| ablative | főnévképzőtől | főnévképzőktől |
| non-attributive possessive - singular |
főnévképzőé | főnévképzőké |
| non-attributive possessive - plural |
főnévképzőéi | főnévképzőkéi |
| Possessive forms of főnévképző | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | főnévképzőm | főnévképzőim |
| 2nd person sing. | főnévképződ | főnévképzőid |
| 3rd person sing. | főnévképzője | főnévképzői |
| 1st person plural | főnévképzőnk | főnévképzőink |
| 2nd person plural | főnévképzőtök | főnévképzőitek |
| 3rd person plural | főnévképzőjük | főnévképzőik |