etán

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: etan, étan, and Etan

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

etán (usually uncountable, plural etánok)

  1. (organic chemistry) ethane

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative etán etánok
accusative etánt etánokat
dative etánnak etánoknak
instrumental etánnal etánokkal
causal-final etánért etánokért
translative etánná etánokká
terminative etánig etánokig
essive-formal etánként etánokként
essive-modal
inessive etánban etánokban
superessive etánon etánokon
adessive etánnál etánoknál
illative etánba etánokba
sublative etánra etánokra
allative etánhoz etánokhoz
elative etánból etánokból
delative etánról etánokról
ablative etántól etánoktól
non-attributive
possessive - singular
etáné etánoké
non-attributive
possessive - plural
etánéi etánokéi
Possessive forms of etán
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. etánom etánjaim
2nd person sing. etánod etánjaid
3rd person sing. etánja etánjai
1st person plural etánunk etánjaink
2nd person plural etánotok etánjaitok
3rd person plural etánjuk etánjaik

Further reading

[edit]
  • etán in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).