Jump to content

cinikus

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Latin cynicus.[1] With -ikus ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈt͡sinikuʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ci‧ni‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

[edit]

cinikus (comparative cinikusabb, superlative legcinikusabb)

  1. cynical

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative cinikus cinikusak
accusative cinikusat cinikusakat
dative cinikusnak cinikusaknak
instrumental cinikussal cinikusakkal
causal-final cinikusért cinikusakért
translative cinikussá cinikusakká
terminative cinikusig cinikusakig
essive-formal cinikusként cinikusakként
essive-modal
inessive cinikusban cinikusakban
superessive cinikuson cinikusakon
adessive cinikusnál cinikusaknál
illative cinikusba cinikusakba
sublative cinikusra cinikusakra
allative cinikushoz cinikusakhoz
elative cinikusból cinikusakból
delative cinikusról cinikusakról
ablative cinikustól cinikusaktól
non-attributive
possessive - singular
cinikusé cinikusaké
non-attributive
possessive - plural
cinikuséi cinikusakéi

Derived terms

[edit]

Noun

[edit]

cinikus (plural cinikusok)

  1. Cynic (a member of a sect of Ancient Greek philosophers)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative cinikus cinikusok
accusative cinikust cinikusokat
dative cinikusnak cinikusoknak
instrumental cinikussal cinikusokkal
causal-final cinikusért cinikusokért
translative cinikussá cinikusokká
terminative cinikusig cinikusokig
essive-formal cinikusként cinikusokként
essive-modal
inessive cinikusban cinikusokban
superessive cinikuson cinikusokon
adessive cinikusnál cinikusoknál
illative cinikusba cinikusokba
sublative cinikusra cinikusokra
allative cinikushoz cinikusokhoz
elative cinikusból cinikusokból
delative cinikusról cinikusokról
ablative cinikustól cinikusoktól
non-attributive
possessive - singular
cinikusé cinikusoké
non-attributive
possessive - plural
cinikuséi cinikusokéi
Possessive forms of cinikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. cinikusom cinikusaim
2nd person sing. cinikusod cinikusaid
3rd person sing. cinikusa cinikusai
1st person plural cinikusunk cinikusaink
2nd person plural cinikusotok cinikusaitok
3rd person plural cinikusuk cinikusaik

See also

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]
  • cinikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • cinikus in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).