becstelen
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]becstelen (comparative becstelenebb, superlative legbecstelenebb)
- dishonest, dishonorable
- Antonym: becsületes
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | becstelen | becstelenek |
| accusative | becstelent | becsteleneket |
| dative | becstelennek | becsteleneknek |
| instrumental | becstelennel | becstelenekkel |
| causal-final | becstelenért | becstelenekért |
| translative | becstelenné | becstelenekké |
| terminative | becstelenig | becstelenekig |
| essive-formal | becstelenként | becstelenekként |
| essive-modal | becstelenül | — |
| inessive | becstelenben | becstelenekben |
| superessive | becstelenen | becsteleneken |
| adessive | becstelennél | becsteleneknél |
| illative | becstelenbe | becstelenekbe |
| sublative | becstelenre | becstelenekre |
| allative | becstelenhez | becstelenekhez |
| elative | becstelenből | becstelenekből |
| delative | becstelenről | becstelenekről |
| ablative | becstelentől | becstelenektől |
| non-attributive possessive - singular |
becstelené | becsteleneké |
| non-attributive possessive - plural |
becstelenéi | becstelenekéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- becstelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- becstelen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).