asztrakán

Hungarian

Etymology

See at asztrahán.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒstrɒkaːn]
• Hyphenation: aszt‧ra‧kán
• Rhymes: -aːn

Noun

asztrakán (usually uncountable, plural asztrakánok)

1. Alternative form of asztrahán (“astrakhan”)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	asztrakán	asztrakánok
accusative	asztrakánt	asztrakánokat
dative	asztrakánnak	asztrakánoknak
instrumental	asztrakánnal	asztrakánokkal
causal-final	asztrakánért	asztrakánokért
translative	asztrakánná	asztrakánokká
terminative	asztrakánig	asztrakánokig
essive-formal	asztrakánként	asztrakánokként
essive-modal	—	—
inessive	asztrakánban	asztrakánokban
superessive	asztrakánon	asztrakánokon
adessive	asztrakánnál	asztrakánoknál
illative	asztrakánba	asztrakánokba
sublative	asztrakánra	asztrakánokra
allative	asztrakánhoz	asztrakánokhoz
elative	asztrakánból	asztrakánokból
delative	asztrakánról	asztrakánokról
ablative	asztrakántól	asztrakánoktól
non-attributive possessive - singular	asztrakáné	asztrakánoké
non-attributive possessive - plural	asztrakánéi	asztrakánokéi

Possessive forms of asztrakán
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	asztrakánom	asztrakánjaim
2nd person sing.	asztrakánod	asztrakánjaid
3rd person sing.	asztrakánja	asztrakánjai
1st person plural	asztrakánunk	asztrakánjaink
2nd person plural	asztrakánotok	asztrakánjaitok
3rd person plural	asztrakánjuk	asztrakánjaik

Further reading

• asztrakán in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• asztrakán redirecting to asztrahán in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).