akó

See also: Appendix:Variations of "ako"

Hungarian

Borrowed from either West Slavic or from Russian [Term?]. From Proto-Slavic *okovъ.^[1]^[2]

akó (plural akók)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	akó	akók
accusative	akót	akókat
dative	akónak	akóknak
instrumental	akóval	akókkal
causal-final	akóért	akókért
translative	akóvá	akókká
terminative	akóig	akókig
essive-formal	akóként	akókként
essive-modal	—	—
inessive	akóban	akókban
superessive	akón	akókon
adessive	akónál	akóknál
illative	akóba	akókba
sublative	akóra	akókra
allative	akóhoz	akókhoz
elative	akóból	akókból
delative	akóról	akókról
ablative	akótól	akóktól
non-attributive possessive - singular	akóé	akóké
non-attributive possessive - plural	akóéi	akókéi

^ akó in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
^ akó in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

akó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
akó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).