éj

See also: ej, EJ, -ej, and -ej-

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *üje.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːj]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -eːj

Noun

éj (plural éjek)

1. (poetic, except in compounds) night

   Synonyms: éjszaka, éjjel

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	éj	éjek
accusative	éjt	éjeket
dative	éjnek	éjeknek
instrumental	éjjel	éjekkel
causal-final	éjért	éjekért
translative	éjjé	éjekké
terminative	éjig	éjekig
essive-formal	éjként	éjekként
essive-modal	—	—
inessive	éjben	éjekben
superessive	éjen	éjeken
adessive	éjnél	éjeknél
illative	éjbe	éjekbe
sublative	éjre	éjekre
allative	éjhez	éjekhez
elative	éjből	éjekből
delative	éjről	éjekről
ablative	éjtől	éjektől
non-attributive possessive - singular	éjé	éjeké
non-attributive possessive - plural	éjéi	éjekéi

Possessive forms of éj
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	éjem	éjeim
2nd person sing.	éjed	éjeid
3rd person sing.	éje	éjei
1st person plural	éjünk	éjeink
2nd person plural	éjetek	éjeitek
3rd person plural	éjük	éjeik

Derived terms

• éji
• éjjel

 

Compound words

• éjfél
• éjszaka
• karácsonyéj

 

Expressions

• éjnek évadján
• nap-éj egyenlőség

 

Further reading

• éj in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• éj in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Anagrams

• jé