vitatott
Hungarian
editEtymology
editvitat -ott (past-tense and past-participle suffix)
Pronunciation
editVerb
editvitatott
Participle
editvitatott
- past participle of vitat
Adjective
editvitatott (comparative vitatottabb, superlative legvitatottabb)
Declension
editInflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vitatott | vitatottak |
accusative | vitatottat | vitatottakat |
dative | vitatottnak | vitatottaknak |
instrumental | vitatottal | vitatottakkal |
causal-final | vitatottért | vitatottakért |
translative | vitatottá | vitatottakká |
terminative | vitatottig | vitatottakig |
essive-formal | vitatottként | vitatottakként |
essive-modal | — | — |
inessive | vitatottban | vitatottakban |
superessive | vitatotton | vitatottakon |
adessive | vitatottnál | vitatottaknál |
illative | vitatottba | vitatottakba |
sublative | vitatottra | vitatottakra |
allative | vitatotthoz | vitatottakhoz |
elative | vitatottból | vitatottakból |
delative | vitatottról | vitatottakról |
ablative | vitatottól | vitatottaktól |
non-attributive possessive - singular |
vitatotté | vitatottaké |
non-attributive possessive - plural |
vitatottéi | vitatottakéi |
Derived terms
editFurther reading
edit- vitatott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN