várta

See also: varta and vårta

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvaːrtɒ]
• Hyphenation: vár‧ta
• Rhymes: -tɒ

Etymology 1

vár ‎ -ta

Verb

várta

1. third-person singular indicative past definite of vár

Participle

várta

1. verbal participle of vár

Etymology 2

From Middle High German warte, compare German Warte.

Noun

várta (plural várták)

2. (military, dated) sentry, lookout, post (a strategically placed observation point where a watch is kept)

   Synonyms: őrség, őrhely

3. (military, dated) watch, guard, lookout (a person on watch for approaching enemy, danger)

   Synonym: őr

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	várta	várták
accusative	vártát	vártákat
dative	vártának	vártáknak
instrumental	vártával	vártákkal
causal-final	vártáért	vártákért
translative	vártává	vártákká
terminative	vártáig	vártákig
essive-formal	vártaként	vártákként
essive-modal	—	—
inessive	vártában	vártákban
superessive	vártán	vártákon
adessive	vártánál	vártáknál
illative	vártába	vártákba
sublative	vártára	vártákra
allative	vártához	vártákhoz
elative	vártából	vártákból
delative	vártáról	vártákról
ablative	vártától	vártáktól
non-attributive possessive - singular	vártáé	vártáké
non-attributive possessive - plural	vártáéi	vártákéi

Possessive forms of várta
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vártám	vártáim
2nd person sing.	vártád	vártáid
3rd person sing.	vártája	vártái
1st person plural	vártánk	vártáink
2nd person plural	vártátok	vártáitok
3rd person plural	vártájuk	vártáik

Derived terms

• vártán áll

Further reading

• várta in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN