szikra

Hungarian

Etymology

From a Slavic language, compare iskra.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsikrɒ]
• Hyphenation: szik‧ra
• Rhymes: -rɒ

Noun

szikra (plural szikrák)

1. spark

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szikra	szikrák
accusative	szikrát	szikrákat
dative	szikrának	szikráknak
instrumental	szikrával	szikrákkal
causal-final	szikráért	szikrákért
translative	szikrává	szikrákká
terminative	szikráig	szikrákig
essive-formal	szikraként	szikrákként
essive-modal	—	—
inessive	szikrában	szikrákban
superessive	szikrán	szikrákon
adessive	szikránál	szikráknál
illative	szikrába	szikrákba
sublative	szikrára	szikrákra
allative	szikrához	szikrákhoz
elative	szikrából	szikrákból
delative	szikráról	szikrákról
ablative	szikrától	szikráktól
non-attributive possessive - singular	szikráé	szikráké
non-attributive possessive - plural	szikráéi	szikrákéi

Possessive forms of szikra
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szikrám	szikráim
2nd person sing.	szikrád	szikráid
3rd person sing.	szikrája	szikrái
1st person plural	szikránk	szikráink
2nd person plural	szikrátok	szikráitok
3rd person plural	szikrájuk	szikráik

Derived terms

• szikrányi
• szikrázik

 

Further reading

• szikra in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN