See also: sző

Hungarian

edit

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈsoː]
  • Audio:(file)
  • Rhymes: -soː

Etymology 1

edit

From Turkic (compare Turkish sav), possibly through Proto-Ugric *sawɜ (compare Northern Mansi сов (sov), Northern Khanty сӑв (săw)).

Noun

edit

szó (plural szavak or szók)

  1. (linguistics) word (smallest unit of language which has a particular meaning)
  2. word (promise; oath or guarantee)
    Sosem szegjük meg a szavunkat.We never break our word.
  3. voice (an expressed opinion, choice, will, desire, or wish; the right or ability to make such expression or to have it considered)
    Népszava (title of a newspaper)The Voice of People
  4. (chiefly as a second element in compounds) sound
    muzsikaszósound of music
    orgonaszóthe sound of the organ [the instrument]
    füttyszósound of whistle
Usage notes
edit

Szók as a plural form is mostly used in linguistic terminology, in compounds, e.g. kötőszók. In all other cases, szavak is preferred.

Declension
edit
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szó szavak
accusative szót szavakat
dative szónak szavaknak
instrumental szóval szavakkal
causal-final szóért szavakért
translative szóvá szavakká
terminative szóig szavakig
essive-formal szóként szavakként
essive-modal
inessive szóban szavakban
superessive szón szavakon
adessive szónál szavaknál
illative szóba szavakba
sublative szóra szavakra
allative szóhoz szavakhoz
elative szóból szavakból
delative szóról szavakról
ablative szótól szavaktól
non-attributive
possessive - singular
szóé szavaké
non-attributive
possessive - plural
szóéi szavakéi
Possessive forms of szó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szavam szavaim
2nd person sing. szavad szavaid
3rd person sing. szava szavai
1st person plural szavunk szavaink
2nd person plural szavatok szavaitok
3rd person plural szavuk szavaik

or

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szó szók
accusative szót szókat
dative szónak szóknak
instrumental szóval szókkal
causal-final szóért szókért
translative szóvá szókká
terminative szóig szókig
essive-formal szóként szókként
essive-modal
inessive szóban szókban
superessive szón szókon
adessive szónál szóknál
illative szóba szókba
sublative szóra szókra
allative szóhoz szókhoz
elative szóból szókból
delative szóról szókról
ablative szótól szóktól
non-attributive
possessive - singular
szóé szóké
non-attributive
possessive - plural
szóéi szókéi
Possessive forms of szó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szóm szóim
2nd person sing. szód szóid
3rd person sing. szója szói
1st person plural szónk szóink
2nd person plural szótok szóitok
3rd person plural szójuk szóik
Derived terms
edit
Compound words with this term at the beginning
Compound words with this term at the end―in the literal, linguistic sense
Compound words with this term at the end―sounds and voices
Compound words with this term at the end―other senses
Expressions

Etymology 2

edit

(This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)

Noun

edit
 
solmisation

szó (plural szók)

  1. sol (a syllable used in solfège to represent the fifth note of a major scale)
    Coordinate terms: , , mi, , , ti
Declension
edit

Its inflected forms are uncommon.

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szó szók
accusative szót szókat
dative szónak szóknak
instrumental szóval szókkal
causal-final szóért szókért
translative szóvá szókká
terminative szóig szókig
essive-formal szóként szókként
essive-modal szóul
inessive szóban szókban
superessive szón szókon
adessive szónál szóknál
illative szóba szókba
sublative szóra szókra
allative szóhoz szókhoz
elative szóból szókból
delative szóról szókról
ablative szótól szóktól
non-attributive
possessive - singular
szóé szóké
non-attributive
possessive - plural
szóéi szókéi
Possessive forms of szó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szóm szóim
2nd person sing. szód szóid
3rd person sing. szója szói
1st person plural szónk szóink
2nd person plural szótok szóitok
3rd person plural szójuk szóik

or (as a means of distinction from the inflection of szó (word))

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szó szó-k
accusative szó-t szó-kat
dative szó-nak szó-knak
instrumental szó-val szó-kkal
causal-final szó-ért szó-kért
translative szó-vá szó-kká
terminative szó-ig szó-kig
essive-formal szó-ként szó-kként
essive-modal szó-ul
inessive szó-ban szó-kban
superessive szó-n szó-kon
adessive szó-nál szó-knál
illative szó-ba szó-kba
sublative szó-ra szó-kra
allative szó-hoz szó-khoz
elative szó-ból szó-kból
delative szó-ról szó-król
ablative szó-tól szó-któl
non-attributive
possessive - singular
szó-é szó-ké
non-attributive
possessive - plural
szó-éi szó-kéi
Possessive forms of szó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szó-m szó-im
2nd person sing. szó-d szó-id
3rd person sing. szó-ja szó-i
1st person plural szó-nk szó-ink
2nd person plural szó-tok szó-itok
3rd person plural szó-juk szó-ik

Further reading

edit
  • (word): szó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ([music] sol): szó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (Hungarian) An article on solfège with hand signs
  • szó in Hungarian–English dictionary at SZTAKI
  • szó in Bizonfy, Ferenc. Magyar–angol szótár (’Hungarian–English Dictionary’). Budapest: Franklin Társulat, 1886