szégyen
Hungarian
editEtymology
editOf unknown origin.[1]
Pronunciation
editNoun
editszégyen (usually uncountable, plural szégyenek)
Declension
edit| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szégyen | szégyenek |
| accusative | szégyent | szégyeneket |
| dative | szégyennek | szégyeneknek |
| instrumental | szégyennel | szégyenekkel |
| causal-final | szégyenért | szégyenekért |
| translative | szégyenné | szégyenekké |
| terminative | szégyenig | szégyenekig |
| essive-formal | szégyenként | szégyenekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szégyenben | szégyenekben |
| superessive | szégyenen | szégyeneken |
| adessive | szégyennél | szégyeneknél |
| illative | szégyenbe | szégyenekbe |
| sublative | szégyenre | szégyenekre |
| allative | szégyenhez | szégyenekhez |
| elative | szégyenből | szégyenekből |
| delative | szégyenről | szégyenekről |
| ablative | szégyentől | szégyenektől |
| non-attributive possessive - singular |
szégyené | szégyeneké |
| non-attributive possessive - plural |
szégyenéi | szégyenekéi |
| Possessive forms of szégyen | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szégyenem | szégyeneim |
| 2nd person sing. | szégyened | szégyeneid |
| 3rd person sing. | szégyene | szégyenei |
| 1st person plural | szégyenünk | szégyeneink |
| 2nd person plural | szégyenetek | szégyeneitek |
| 3rd person plural | szégyenük | szégyeneik |
Derived terms
editExpressions
References
edit- ^ szégyen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
edit- szégyen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN