puhafa

Hungarian

Etymology

puha (“soft”) ‎ fa (“wood”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpuɦɒfɒ]
• Hyphenation: pu‧ha‧fa
• Rhymes: -fɒ

Noun

puhafa (plural puhafák)

1. softwood

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	puhafa	puhafák
accusative	puhafát	puhafákat
dative	puhafának	puhafáknak
instrumental	puhafával	puhafákkal
causal-final	puhafáért	puhafákért
translative	puhafává	puhafákká
terminative	puhafáig	puhafákig
essive-formal	puhafaként	puhafákként
essive-modal	—	—
inessive	puhafában	puhafákban
superessive	puhafán	puhafákon
adessive	puhafánál	puhafáknál
illative	puhafába	puhafákba
sublative	puhafára	puhafákra
allative	puhafához	puhafákhoz
elative	puhafából	puhafákból
delative	puhafáról	puhafákról
ablative	puhafától	puhafáktól
non-attributive possessive - singular	puhafáé	puhafáké
non-attributive possessive - plural	puhafáéi	puhafákéi

Possessive forms of puhafa
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	puhafám	puhafáim
2nd person sing.	puhafád	puhafáid
3rd person sing.	puhafája	puhafái
1st person plural	puhafánk	puhafáink
2nd person plural	puhafátok	puhafáitok
3rd person plural	puhafájuk	puhafáik

Derived terms

• puhafás

Further reading

• puhafa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN