Hungarian

edit

Etymology

edit

From Latin mūsica, from Ancient Greek μουσική (mousikḗ, of a Muse), derived from Μοῦσα (Moûsa, Muse).[1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈmuʒikɒ]
  • Hyphenation: mu‧zsi‧ka
  • Rhymes: -kɒ

Noun

edit

muzsika (countable and uncountable, plural muzsikák)

  1. (dated, slightly informal) music
    Synonym: zene

Declension

edit
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative muzsika muzsikák
accusative muzsikát muzsikákat
dative muzsikának muzsikáknak
instrumental muzsikával muzsikákkal
causal-final muzsikáért muzsikákért
translative muzsikává muzsikákká
terminative muzsikáig muzsikákig
essive-formal muzsikaként muzsikákként
essive-modal
inessive muzsikában muzsikákban
superessive muzsikán muzsikákon
adessive muzsikánál muzsikáknál
illative muzsikába muzsikákba
sublative muzsikára muzsikákra
allative muzsikához muzsikákhoz
elative muzsikából muzsikákból
delative muzsikáról muzsikákról
ablative muzsikától muzsikáktól
non-attributive
possessive - singular
muzsikáé muzsikáké
non-attributive
possessive - plural
muzsikáéi muzsikákéi
Possessive forms of muzsika
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. muzsikám muzsikáim
2nd person sing. muzsikád muzsikáid
3rd person sing. muzsikája muzsikái
1st person plural muzsikánk muzsikáink
2nd person plural muzsikátok muzsikáitok
3rd person plural muzsikájuk muzsikáik

Derived terms

edit

References

edit
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

edit
  • muzsika in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN