kizárt

Hungarian

Etymology

kizár ‎ -t

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkizaːrt]
• Hyphenation: ki‧zárt
• Rhymes: -aːrt

Verb

kizárt

1. third-person singular indicative past indefinite of kizár

Participle

kizárt

1. past participle of kizár

Adjective

kizárt (comparative kizártabb, superlative legkizártabb)

1. (colloquial) impossible, unbelievable

   teljesen kizárt ― no way; not a chance

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kizárt	kizártak
accusative	kizártat	kizártakat
dative	kizártnak	kizártaknak
instrumental	kizárttal	kizártakkal
causal-final	kizártért	kizártakért
translative	kizárttá	kizártakká
terminative	kizártig	kizártakig
essive-formal	kizártként	kizártakként
essive-modal	—	—
inessive	kizártban	kizártakban
superessive	kizárton	kizártakon
adessive	kizártnál	kizártaknál
illative	kizártba	kizártakba
sublative	kizártra	kizártakra
allative	kizárthoz	kizártakhoz
elative	kizártból	kizártakból
delative	kizártról	kizártakról
ablative	kizárttól	kizártaktól
non-attributive possessive - singular	kizárté	kizártaké
non-attributive possessive - plural	kizártéi	kizártakéi

Further reading

• kizárt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN