See also: Karos, káros, and kaŗos

Dutch

edit

Etymology

edit

Borrowed from French carrosse, from Italian carrozza, a derivation from carro, from Latin carrus. Doublet of kar.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): /kaːˈrɔs/
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ka‧ros
  • Rhymes: -ɔs

Noun

edit

karos f (plural karossen, diminutive karosje n)

  1. an official carriage (type of horse-drawn vehicle)
    Synonym: staatsierijtuig

Derived terms

edit

Descendants

edit

Gothic

edit

Romanization

edit

karōs

  1. Romanization of 𐌺𐌰𐍂𐍉𐍃

Hungarian

edit

Etymology

edit

kar-os

Pronunciation

edit

Adjective

edit

karos (not comparable)

  1. having arms, with arms

Declension

edit
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative karos karosak
accusative karosat karosakat
dative karosnak karosaknak
instrumental karossal karosakkal
causal-final karosért karosakért
translative karossá karosakká
terminative karosig karosakig
essive-formal karosként karosakként
essive-modal
inessive karosban karosakban
superessive karoson karosakon
adessive karosnál karosaknál
illative karosba karosakba
sublative karosra karosakra
allative karoshoz karosakhoz
elative karosból karosakból
delative karosról karosakról
ablative karostól karosaktól
non-attributive
possessive - singular
karosé karosaké
non-attributive
possessive - plural
karoséi karosakéi

Coordinate terms

edit

Derived terms

edit
Compound words

Further reading

edit
  • karos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Latvian

edit

Noun

edit

karos m

  1. locative plural of karš

Verb

edit

karos

  1. third-person singular/plural future indicative of karot