képzelet

Hungarian

képzel (“to imagine”) ‎ -et (noun-forming suffix)

képzelet (plural képzeletek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	képzelet	képzeletek
accusative	képzeletet	képzeleteket
dative	képzeletnek	képzeleteknek
instrumental	képzelettel	képzeletekkel
causal-final	képzeletért	képzeletekért
translative	képzeletté	képzeletekké
terminative	képzeletig	képzeletekig
essive-formal	képzeletként	képzeletekként
essive-modal	—	—
inessive	képzeletben	képzeletekben
superessive	képzeleten	képzeleteken
adessive	képzeletnél	képzeleteknél
illative	képzeletbe	képzeletekbe
sublative	képzeletre	képzeletekre
allative	képzelethez	képzeletekhez
elative	képzeletből	képzeletekből
delative	képzeletről	képzeletekről
ablative	képzelettől	képzeletektől
non-attributive possessive - singular	képzeleté	képzeleteké
non-attributive possessive - plural	képzeletéi	képzeletekéi

Possessive forms of képzelet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	képzeletem	képzeleteim
2nd person sing.	képzeleted	képzeleteid
3rd person sing.	képzelete	képzeletei
1st person plural	képzeletünk	képzeleteink
2nd person plural	képzeletetek	képzeleteitek
3rd person plural	képzeletük	képzeleteik