hidrát

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhidraːt]
• Hyphenation: hid‧rát
• Rhymes: -aːt

Etymology 1

From scientific Latin hydratus (“saturated with water”), from Ancient Greek ὕδωρ (húdōr, “water”).

Noun

hidrát (plural hidrátok)

1. (chemistry) hydrate (a solid compound containing or linked to water molecules)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hidrát	hidrátok
accusative	hidrátot	hidrátokat
dative	hidrátnak	hidrátoknak
instrumental	hidráttal	hidrátokkal
causal-final	hidrátért	hidrátokért
translative	hidráttá	hidrátokká
terminative	hidrátig	hidrátokig
essive-formal	hidrátként	hidrátokként
essive-modal	—	—
inessive	hidrátban	hidrátokban
superessive	hidráton	hidrátokon
adessive	hidrátnál	hidrátoknál
illative	hidrátba	hidrátokba
sublative	hidrátra	hidrátokra
allative	hidráthoz	hidrátokhoz
elative	hidrátból	hidrátokból
delative	hidrátról	hidrátokról
ablative	hidráttól	hidrátoktól
non-attributive possessive - singular	hidráté	hidrátoké
non-attributive possessive - plural	hidrátéi	hidrátokéi

Possessive forms of hidrát
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hidrátom	hidrátjaim
2nd person sing.	hidrátod	hidrátjaid
3rd person sing.	hidrátja	hidrátjai
1st person plural	hidrátunk	hidrátjaink
2nd person plural	hidrátotok	hidrátjaitok
3rd person plural	hidrátjuk	hidrátjaik

Derived terms

Compound words

• szénhidrát

 

Etymology 2

hidra (“hydra”) ‎ -t (accusative suffix)

Noun

hidrát

1. accusative singular of hidra