eszem

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛsɛm]
• Hyphenation: eszem

Etymology 1

ész (“mind, intellect”) ‎ -em (“my”, possessive suffix)

Noun

eszem

1. first-person singular single-possession possessive of ész

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	eszem	—
accusative	eszemet	—
dative	eszemnek	—
instrumental	eszemmel	—
causal-final	eszemért	—
translative	eszemmé	—
terminative	eszemig	—
essive-formal	eszemként	—
essive-modal	eszemül	—
inessive	eszemben	—
superessive	eszemen	—
adessive	eszemnél	—
illative	eszembe	—
sublative	eszemre	—
allative	eszemhez	—
elative	eszemből	—
delative	eszemről	—
ablative	eszemtől	—
non-attributive possessive - singular	eszemé	—
non-attributive possessive - plural	eszeméi	—

Etymology 2

eszik ‎ -em (personal suffix)

Verb

eszem

1. first-person singular indicative present definite of eszik
2. first-person singular indicative present indefinite of eszik

   Synonym: (only in casual speech; proscribed) eszek

Derived terms

• eszem-iszom

Etymology 3

esz ‎ -em

Verb

eszem

1. (rare) first-person singular indicative present definite of esz