egyjegyű

Hungarian

Etymology

egy (“one”) ‎ jegyű (“of digit”), from jegy (“digit”) ‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛɟjɛɟyː]
• Hyphenation: egy‧je‧gyű
• Rhymes: -ɟyː

Adjective

egyjegyű (not comparable)

1. one-digit, one-character, single-digit

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	egyjegyű	egyjegyűek
accusative	egyjegyűt	egyjegyűeket
dative	egyjegyűnek	egyjegyűeknek
instrumental	egyjegyűvel	egyjegyűekkel
causal-final	egyjegyűért	egyjegyűekért
translative	egyjegyűvé	egyjegyűekké
terminative	egyjegyűig	egyjegyűekig
essive-formal	egyjegyűként	egyjegyűekként
essive-modal	—	—
inessive	egyjegyűben	egyjegyűekben
superessive	egyjegyűn	egyjegyűeken
adessive	egyjegyűnél	egyjegyűeknél
illative	egyjegyűbe	egyjegyűekbe
sublative	egyjegyűre	egyjegyűekre
allative	egyjegyűhöz	egyjegyűekhez
elative	egyjegyűből	egyjegyűekből
delative	egyjegyűről	egyjegyűekről
ablative	egyjegyűtől	egyjegyűektől
non-attributive possessive - singular	egyjegyűé	egyjegyűeké
non-attributive possessive - plural	egyjegyűéi	egyjegyűekéi

Further reading

• egyjegyű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• egyjegyű in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).