dédunoka

Hungarian

Etymology

déd- ‎ unoka (“grandchild”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdeːdunokɒ]
• Hyphenation: déd‧uno‧ka
• Rhymes: -kɒ

Noun

dédunoka (plural dédunokák)

1. great-grandchild, great-grandson, great-granddaughter

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	dédunoka	dédunokák
accusative	dédunokát	dédunokákat
dative	dédunokának	dédunokáknak
instrumental	dédunokával	dédunokákkal
causal-final	dédunokáért	dédunokákért
translative	dédunokává	dédunokákká
terminative	dédunokáig	dédunokákig
essive-formal	dédunokaként	dédunokákként
essive-modal	—	—
inessive	dédunokában	dédunokákban
superessive	dédunokán	dédunokákon
adessive	dédunokánál	dédunokáknál
illative	dédunokába	dédunokákba
sublative	dédunokára	dédunokákra
allative	dédunokához	dédunokákhoz
elative	dédunokából	dédunokákból
delative	dédunokáról	dédunokákról
ablative	dédunokától	dédunokáktól
non-attributive possessive - singular	dédunokáé	dédunokáké
non-attributive possessive - plural	dédunokáéi	dédunokákéi

Possessive forms of dédunoka
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	dédunokám	dédunokáim
2nd person sing.	dédunokád	dédunokáid
3rd person sing.	dédunokája	dédunokái
1st person plural	dédunokánk	dédunokáink
2nd person plural	dédunokátok	dédunokáitok
3rd person plural	dédunokájuk	dédunokáik

Further reading

• dédunoka in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• dédunoka in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).