borosta

Hungarian

Etymology

From Old High German, compare German Borste, Bavarian burst (“bristle”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈboroʃtɒ]
• Hyphenation: bo‧ros‧ta
• Rhymes: -tɒ

Noun

borosta (usually uncountable, plural borosták)

1. stubble

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	borosta	borosták
accusative	borostát	borostákat
dative	borostának	borostáknak
instrumental	borostával	borostákkal
causal-final	borostáért	borostákért
translative	borostává	borostákká
terminative	borostáig	borostákig
essive-formal	borostaként	borostákként
essive-modal	—	—
inessive	borostában	borostákban
superessive	borostán	borostákon
adessive	borostánál	borostáknál
illative	borostába	borostákba
sublative	borostára	borostákra
allative	borostához	borostákhoz
elative	borostából	borostákból
delative	borostáról	borostákról
ablative	borostától	borostáktól
non-attributive possessive - singular	borostáé	borostáké
non-attributive possessive - plural	borostáéi	borostákéi

Possessive forms of borosta
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	borostám	borostáim
2nd person sing.	borostád	borostáid
3rd person sing.	borostája	borostái
1st person plural	borostánk	borostáink
2nd person plural	borostátok	borostáitok
3rd person plural	borostájuk	borostáik

Derived terms

• borostás

 

Further reading

• borosta in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• borosta in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).