See also: azaż, ažaž, and až až

Hungarian

edit

Etymology

edit

From azaz[1] (demonstrative pronouns), the first as a subject, the second as a predicate.[2]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈɒzɒz]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: az‧az
  • Rhymes: -ɒz

Conjunction

edit

azaz

  1. that is, i.e. (in other words; used as a confirmation or interpretation of a statement to express agreement or identity)
    Synonyms: más szóval, vagyis
    Holnap, azaz szombaton, kitakarítom a lakást.Tomorrow, i.e. Saturday, I will clean the house.
  2. that is, i.e., namely, specifically (used before listing, as an introduction to a more detailed explanation)
    Synonyms: mégpedig, úgymint, mármint
    Ilyen alkalmakkor (azaz karácsonykor, húsvétkor, születésnapokon) mindig összejön a család.
    On such occasions (i.e. Christmas, Easter, birthdays) the family always gets together.
  3. that is, I mean, rather (used as a correction, an introduction to withdrawal, invalidation or modification of a previous claim)
    Synonyms: vagyis, illetve, jobban mondva
    A: Egyedül mentél moziba? B: Igen, azaz nem. A barátaim is ott voltak.A: Did you go to the movies alone? B: Yes, that is, no. My friends were there too.

References

edit
  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
  2. ^ azaz in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

Further reading

edit
  • azaz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • azaz in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).