Mariska

Hungarian

Etymology

From Maris (diminutive of Mária) ‎ -ka (diminutive suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɒriʃkɒ]
• Hyphenation: Ma‧ris‧ka
• Rhymes: -kɒ

Proper noun

Mariska

1. a diminutive of the female given name Mária

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	Mariska	Mariskák
accusative	Mariskát	Mariskákat
dative	Mariskának	Mariskáknak
instrumental	Mariskával	Mariskákkal
causal-final	Mariskáért	Mariskákért
translative	Mariskává	Mariskákká
terminative	Mariskáig	Mariskákig
essive-formal	Mariskaként	Mariskákként
essive-modal	—	—
inessive	Mariskában	Mariskákban
superessive	Mariskán	Mariskákon
adessive	Mariskánál	Mariskáknál
illative	Mariskába	Mariskákba
sublative	Mariskára	Mariskákra
allative	Mariskához	Mariskákhoz
elative	Mariskából	Mariskákból
delative	Mariskáról	Mariskákról
ablative	Mariskától	Mariskáktól
non-attributive possessive - singular	Mariskáé	Mariskáké
non-attributive possessive - plural	Mariskáéi	Mariskákéi

Possessive forms of Mariska
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	Mariskám	Mariskáim
2nd person sing.	Mariskád	Mariskáid
3rd person sing.	Mariskája	Mariskái
1st person plural	Mariskánk	Mariskáink
2nd person plural	Mariskátok	Mariskáitok
3rd person plural	Mariskájuk	Mariskáik