Hungarian

edit

Etymology

edit

Shortening of Katalinka, from Katalin-ka.[1]

Pronunciation

edit

Proper noun

edit

Katinka

  1. a female given name

Declension

edit
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative Katinka Katinkák
accusative Katinkát Katinkákat
dative Katinkának Katinkáknak
instrumental Katinkával Katinkákkal
causal-final Katinkáért Katinkákért
translative Katinkává Katinkákká
terminative Katinkáig Katinkákig
essive-formal Katinkaként Katinkákként
essive-modal
inessive Katinkában Katinkákban
superessive Katinkán Katinkákon
adessive Katinkánál Katinkáknál
illative Katinkába Katinkákba
sublative Katinkára Katinkákra
allative Katinkához Katinkákhoz
elative Katinkából Katinkákból
delative Katinkáról Katinkákról
ablative Katinkától Katinkáktól
non-attributive
possessive - singular
Katinkáé Katinkáké
non-attributive
possessive - plural
Katinkáéi Katinkákéi
Possessive forms of Katinka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Katinkám Katinkáim
2nd person sing. Katinkád Katinkáid
3rd person sing. Katinkája Katinkái
1st person plural Katinkánk Katinkáink
2nd person plural Katinkátok Katinkáitok
3rd person plural Katinkájuk Katinkáik

References

edit
  1. ^ Rácz, Endre (1966) “Manci”, in Magyar nyelvjárások (in Hungarian), volume XII, Debrecen: Magyar Nyelvtudományi Intézet, page 89