File:Iparművészeti Iskola - Budapest, 1938 - 1939 (1).jpg

Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda egyetlen osztálya, a műfaragászati tanműhely 1880. november 14-én nyitotta meg kapuit, az 1870-ben alapított Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde – a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődje – szervezeti egységeként. Az intézmény ekkor az Andrássy úton, a (régi) Zeneakadémia épületében kapott helyet. Az 1880-90-es években sorra indultak az Iparművészeti Iskola újabb és újabb szakosztályai: mintázás, ötvösség, fametszés, díszítő festés, rézmetszés, kisplasztika, díszítő szobrászat. A képzési idő az 1887/88-as tanévtől háromról öt évre emelkedett, a szakképzést ugyanis kétéves előkészítő tanfolyam alapozta meg. 1896-ban az új székhely a Lechner Ödön és Pártos Gyula Üllői úti Iparművészeti Palotájában, az Iparművészeti Múzeummal közös fedél alatt. Az ugyanekkor független intézménnyé vált Iskola sikert arat a millenniumi országos kiállításon. Az 1900-as párizsi és az 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet nyertek, az 1906-os milánói világkiállításon pedig nagydíjjal tüntették ki őket. 1924-től az Iparművészeti Iskola ügyeit a két-két évre választott igazgató a négy főből álló, szintén választott igazgatói tanáccsal együtt intézte. A tanulmányi idő hat évre emelkedett: három évig tartott az alsófokú, másik háromig pedig a felsőfokú szaktanfolyam. 1936-ig tartott az igazgatói tanács rendszere, ekkor az oktatási struktúra is módosult: az első két év alapképzése a szigorúan vett szakmai ismeretek elsajátítását jelentette, önálló tervezési feladatokat csak a későbbi tanulmányi években kaptak a növendékek. Igazgató 1936-1944 között Szablya-Frischauf Ferenc festő-, iparművész. A második világháború idején mind nehezebbé vált, majd végül ellehetetlenült a tanítás. A romok eltakarítása után újrainduló oktatás szervezeti feltételei is megújultak: 1946-ban az iskola alsóbb évfolyamait középiskolai szintű Szépműves Líceumként leválasztották az intézményről. Az intézmény felsőoktatásra szakosodott része az Iparművészeti Akadémia lett, négyéves képzéssel és hat szakosztállyal: belsőépítészet, kerámia, grafika, textil, plasztika, ötvösművészet. 1948 –ban főiskolai rangra emelték az iskolát. A hallgatók megnövekedett száma miatt 1954 őszén a Főiskola egy része átköltözött a Farkasdy Zoltán és munkatársai által alkotott Zugligeti úti épületbe. A 60-as évektől egyre bővülő külföldi kapcsolatok is segítették az oktatást, az intézmény munkáját számos nemzetközi szakmai szervezet méltatta; az Iparművészeti Főiskola sikeres működésének hivatalos elismeréseként 1971-ben egyetemi rangot kapott a főiskola. 1993-tól az oktatás visszaállt a ma is érvényben lévő hagyományos tanszéki rendszerre, építész, formatervező, szilikát, textil és vizuális kommunikáció tanszékkel. Az elméleti képzés továbbra is önálló intézet keretein belül zajlik, és külön intézetben maradt a posztgraduális rajz- és környezetkultúra szakos tanárok, illetve a művészeti és tervezési szakmenedzserek képzése is. 2000. január 1-jétől az intézmény elnevezésében is megjelent három évtizede elnyert egyetemi rangja; a posztgraduális fokozatszerzésre a doktori iskola nyújt lehetőséget. A Tölgyfa Galéria szerepét az épület lebontása miatt 2004-ben a Batthyány utcai Ponton Galéria vette át. 2005-ben az egyetem felvette Moholy-Nagy László nevét: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (röviden MOME). ©© Derzsi Elekes Andor, Budapest, 2014, A kép és filmfelvételek egészben, vagy részletekben másolását, bármilyen úton történő sokszorosítását és felhasználását a szerző ellenérték nélkül, jogutódjaira is kihatóan megengedi. Az engedély kiterjed a kereskedelmi célú hasznosításra is. Kéri azonban nevének feltüntetését a felhasználás során. A Metapolisz sorozat valamennyi képe és filmje Creative Commons alatti valamint kereskedelmi - for profit - célra is felhasználható. Ajánlott hivatkozás: Derzsi Elekes Andor: Metapolisz DVD line http://nektar.oszk.hu/en/manifestation/2623913