Szerzői jogi szabályok területenként/Bissau-Guinea
Szerzői jogi szabályozás: Bissau-Guinea Rövidítés: COM:BISSAU-GUINEA | |
Védelmi idők | |
---|---|
Általános | Szerző élete 50 év |
Anonim művek | Közzététel 50 év |
Közös művek | Közzététel 50 év |
Posztumusz publikált | Szerző halála 50 év |
Egyéb | |
Panorámaszabadság | For 3D objects |
Védelem év végéig | Igen |
Szokásos licencsablonok | {{PD-Guinea-Bissau}} |
Szerződések | |
Berne convention | 1991. július 22. |
Bangui Agreement | 1998. július 8. |
WTO-tag | 1988. június 28. |
URAA restoration date* | 1996. január 1. |
*Egy mű jellemzően jogvédett az Egyesült Államokban, ha olyan típusú mű, ami általánosságban jogosult a szerzői jogi védelemre az USA-ban, 1928. december 31. után hozták nyilvánosságra, és jogvédett volt a származási országában az URAA-dátumon. | |
A lap összefoglalja Bissau-Guinea szerzői jogi szabályozásának a Commons szempontjából releváns részét. A feltöltendő fájlnak mind Bissau-Guinea területén, mind az Egyesült Államokban közkincsnek vagy szabad licencűnek kell lennie. Kétség esetén a területi jogszabályok az irányadók.
Háttér
A jelenlegi Bissau-Guinea a 19. században Portugál-Guinea néven gyarmat volt. Az állam függetlenségét 1973-ban nyerte el, amelyet a nemzetközi közösség 1974-ben ismert el. A főváros (Bissau) nevét azért említik meg az ország elnevezésében, hogy elkerüljék a Guineával (eredetileg Francia-Guinea) való összetévesztést.
Bissau-Guinea 1991. július 22-e óta a Berni Egyezmény, 1995. május 31-e óta a Kereskedelmi Világszervezet, 1998. július 8-a óta pedig a Bangui Egyezmény tagja.[1]
A 2018-as adatok szerint az ENSZ Szellemi Jogi Világszervezete (WIPO) a Bissau-Guineai szerzői jog tekintetében a portugál Copyright Code (approved by Decree-Law No. 46.980 of March 28, 1972) törvényt tekinti irányadónak,[1] melynek szövege megtalálható a WIPO Lex adatbázisban.[2] Az 1972-es rendelet megerősítette Portugál-Guinea Law No. 46980 of April 27, 1966 számú gyarmati törvényét.[2]
2013-ra továbbra sem cserélték le az 1966. április 27-e óta érvényben levő Law No. 46,980 gyarmati törvényt.[3]
Általános szabályok
Az 1972-es szerzői jogi törvény szerint:
- A védelmi idő a szerző halálától számított 50 évig tart.[46.980/1972 Article 25]
- Közös munka eredményeképp létrejött alkotásoknál a lejárati időt az utoljára elhunyt alkotó halálától kell számolni.[46.980/1972 Article 30]
- Gyűjtemények szerzői joga az első közzétételtől számított 50 évig érvényes, vagy részenként való elhelyezés esetén az egyes részek telepítésétől számított 50 évig érvényes.[46.980/1972 Article 31, 36]
- Ha a gyűjtemény tulajdonosa egy természetes személy, akkor a jogi védelem az ő halálától számított 50 évig áll fenn.[46.980/1972 Article 31]
- A közös munkákhoz történő egyéni hozzájárulás jogi védelme a szerző halálát követő 50. évig áll fenn.[46.980/1972 Article 32]
- A posztumusz alkotások jogvédelme a szerző halálától 50 évig érvényes.[46.980/1972 Article 33]
- Az ismeretlen, titkosított- vagy álnevű szerző által létrehozott alkotás a közzétételtől számított 50. évig jogvédett.[46.980/1972 Article 34]
A fenti időtartamok a kiváltó eseményt követő év január 1-jétől számítandóak.[46.980/1972 Article 35]
Currency
Lásd még: Commons:Pénznemek
Unsure West African CFA franc used in Guinea-Bissau has close ties to France. French Cour de Cassation ruled in 2002 that franc is not covered by Copyright Law[4], but it is not known if it also applies to West African CFA franc.
See also: COM:CUR France
Panorámaszabadság
Lásd még: Commons:Panorámaszabadság
Háromdimenziós objektumok esetén. Továbbra is a gyarmati jog van érvényben, ami kimondja, hogy az építmények vagy más műanyag alkotások a szerző által a sajtóban, moziban, televízióban vagy egyéb módon való közzétételét követően szabadon terjeszthetőek.[46.980/1972 Article 152]
Jegyzetek
- ↑ a b Guinea-Bissau Copyright and Related Rights (Neighboring Rights). WIPO: World Intellectual Property Organization (2018). Retrieved on 2018-11-04.
- ↑ a b Copyright Code (approved by Decree-Law No. 46.980 of March 28, 1972). Guinea-Bissau (1972). Retrieved on 2018-11-04.
- ↑ Akester, Patrícia (2013) Direito de Autor em Portugal, nos PALOP, na União Europeia e nos Tratados Internacionais, p. 234
- ↑ [1]