Hold

Ezt is ugatjuk

Nyugimá!

Blue moon

A Hold az égen van.

Dolgozat a Holdról

Néha világít, néha nem, sőt van amikor csak éppen. Ha távcsővel nézzük, lukak vannak rajta. Ha telihold van, a farkasok vonyítanak, a lányok meg nagyon tüzesek. Azt hiszem a Holdtól függ a dagály is meg az apály is. Régen holdhónapban mértünk. A napfogyatkozás azért van mert a Hold eltakarja a napot. A holdfogyatkozás pedig azért, mert a Föld takarja el a Napot a Hold elől. Földfogyatkozás nincs. Azt hisszük, Farkas Bertalan NEM lépett rá először Magyarországon, ami nagyon jó dolog.

Egyébként az első ember Louis Armstrong volt, aki rálépett. Olyan dimbes-dombos a felszíne. A Holdnak. Armstrongnak nem. Vagy igen.

Azt is megemlíthetjük, hogy a Holdnak mindig ugyanazt a felét látjuk a Földről, mert a másik oldalát eltakarja a fejekben ásítozó sötétség.

Sajtból van a Hold

Bizonyos kutatók szerint a Hold sajtból van, amit a Sajtból van a Hold című nóta is bizonyít, de az nem megbízható, mert nem sajt.

Épp ezért feltételezhető, hogy a Holdon nincsenek egerek, mert ha lennének, akkor megették volna a Holdat. Macskák sincsenek, vagy ha voltak is éhen haltak, mivel nem volt egér. Kutyák létezése a Holdon hasonlóképpen kizárva. Mivel nincs kutya, ami megegye a telet, így a Hold éghajlata meglehetősen hűvös mérsékelt szárazföldi sivatag.

Mivel tudományos humbug, hogy a Hold sajtból van, ezért a fejlett űrtechnikával rendelkező országok hatalmas pénzösszegeket költenek holdutazásra. Az egyik legsikeresebb kísérletet a Szovjetunió hajtotta végre a XX. század 60-as éveiben. Jurij Gagarin megállapította (tévesen), hogy a hold tényleg sajtból van, viszont a kitermelése költséges lenne a 4 milliárd év alatt rárakódott vastag penészréteg miatt.