Dohányjövedék
Ez a szócikk a teljes összezavarodás érdekében szükségszerűen jött létre. Lásd még: füstölgés. |
Telisdeteli vagyunk/voltunk hülye szavakkal. Ez is a nyelvújítás [1] egyik negatív következménye.
Észre se vennénk őket, ezért az Unciklopédia fölhívja a figyelmet néha rájuk.
PéldáulSzerkesztés
Itt van mindjárt a dohányjövedék, hogy csak egy példát említsünk.
- Jövedék – így nevezi a magyar pénzügyi terminologia az egyedáruságokat. Az egyedáruság által az állam a gazdasági műfolyamat bizonyos pontján, legyen az a termelés, a forgalom vagy a fogyasztás, az árképzést megragadja és ezáltal jövedelmet biztosít a maga számára. Pénzügyileg az egyedáruságok különösen nagy jövedelmek biztosítása által nyujtanak előnyöket, bár másfelől a fogyasztásra és termelésre károsan hathatnak. Nálunk jelenleg a szó tágabb értelmében véve a következő pénzügyi egyedáruságok, illetőleg jövedékek állanak fenn: dohányjövedék, sójövedék, lottójövedék és italmérési jövedék. Ujabban szóban forog a szeszegyedáruság behozatala. – Másodlagos forrás: [1]
- Dohányjövedék – Magyarországon a dohányegyedáruság behozatala iránt már a múlt század folyamán történtek kisérletek, de a bécsi kormány törekvése a nemzet ellenzésén hajótörést szenvedett, a dohánymonopoliumot tényleg csak az 1850. nov. 29. császári nyiltparancs hozta be. Az 1868. XIV. t.-c. s az ennek érvényét meghosszabbító későbbi törvények a dohányjövedék kezelésére nézve gyakorlatban volt szabályokat egyik évről a másikra fentartották, mert az országgyülés akkor még ugy vélekedett, hogy a dohányegyedáruság talán meg lesz szüntethető, mig végre az 1875. XLVIII. t.-c. elrendelte, hogy a dohányjövedék kezelésére gyakorlatban levő szabályok a törvényhozás további intézkedéseig érvényben maradnak. Ettől az időtől kezdve két izben foglalkozott az országgyülés a dohányjövedék rendezésével, t. i. 1876. s az 1887. évben. Az 1876. IV. t.-c. a saját használatra való dohánytermesztés utáni illetéket 100 %-kal felemelte s az ellenőrzésre szigorubb intézkedéseket léptetett életbe. Az 1887. XLIV. t.-c. a saját használatra való dohánytermesztést, valamint azt a kedvezményt, hogy a kincstári és kiviteli termelők saját használatukra a fogyasztási adó lefizetése után saját termésükból 10-10 kgr.-mot megtarthattak, megszüntette, a termelés engedélyezését szigorubb feltételekhez kötötte, a termelőket sulyosabb felelősséggel terhelte, továbbá a dohány iparszerü gyártására szolgáló készülékek és szerszámok készítését, külföldről való behozatalát, áruba bocsátását, sőt puszta birtoklását is jövedéki kihágásnak minősítette, a csempészet megakadályozásának kötelezettségét a közigazgatási és rendőri közegekre, sőt a szállító vállalatok közegeire is kiterjesztette, végre a dohánymívelés tökélyesbítését célzó határozatokat léptetett életbe. Leginkább a felsorolt szigorító intézkedéseknek s a dohánygyártmányok árának 1888-ban eszközölt felemelésének tulajdoníthatjuk, hogy a magyar dohányjövedék 1891. már 27,4 millió forinttal szaporította az állambevételt, amig az 1880-tól az 1887. végéig terjedő nyolc évi időszakban az évi tiszta eredmény csak 16 és 22 millió forint között ingadozott. – (Másodlagos forrás: [2]
A dohánySzerkesztés
A dohány a burgonyafélék családjába tartozó növény. Fogyasztása mégis erősen eltér a krumpliétól. Nem készítenek paprikásdohányt, dohányostésztát, dohánypürét, tejfölös rakottdohányt sem belőle. Nem tudjuk, miért, de így alakult.
A kultúrtörténet útjai kiszámíthatatlanok.
A Pallas szerint például a dohány:
- növ.. (Nicotiana Tourn., Nicotidendron Gris., Tabacus Moench), a burgonyafélék egynyári, ritkábban többnyári, gyakran mirigyesen ragadós kórói, félcserjéi, ritkán cserje v. faalaku növénye. Levele egyszerü, épszélü, ritkán öblös. Virágfürtje vagy boga a szárat tetőzi. Virága ötöstagu, egyszirmu, szirma csöves, tölcsér- v. csaknem tányéralaku; tokja kétrekeszü, sokmagu s a maradandó kehely takarja. Mintegy 50 faja Amerikában terem, csak néhány ausztráliai és polinéziai. A dohánynak nálunk leginkább három faját termesztik, amelyek a következők: A kapadohány (N. rustica L.) 1/2-1 m. magas; szirma rövidcsövü, szennyes zöldessárga; levele tojásdad; virágzata fürtös. A szirom hosszu-csövü, világos piros, a virágzat ágasbogas. a) A levél hosszas lándsás, hosszan kihegyezett, az alsóbbak keskenyen lefutók. Virágzata szétterül, piramisképü, 1-2 m. magas. Ez a közönséges vagy virginiai dohány (N. Tabacum L.). b) Levele széles tojáskerek, tompa, szárölelő, füles alapjával lefutó. Ága-boga összehuzódik. Szára 1-1 1/2 m. magas. Ez a N. latissima DC. v. N. macrophylla Metzg. nagylevelü vagy Maryland dohány. Keleten ez az elterjedtebb s ebből való a török dohány (basadohány) és a latakia. A Nicotiana Tabacum hazája D.-Amerika, de a mérsékelt és szubtropikus éghajlat alatt ezt termesztik mind a két világrészben. A nyers D.-levél bódítószagu és keserü-izü. Használata ismeretes. A dobányzás a szervezetre eleinte bódító (narkotikus) méregkép hat, később ez elenyészik, s mérsékelten a felnőtteknek nem árt, de a fejlődő ifjuságnak, sőt emésztéskor a nyálveszteség miatt, másoknak is káros. Orvosságnak és festéknek is hasznos. A D.-levél forrázata a juh-kullancsot meg a lapostetüt kiirtja; a D.-por, különösen a spanyol D.-korpa a levéltetvet, levélbogarat, nevezetesen a földi bolhát elriasztja a növényekről, ha folyadékával öntözzük v. a D. levéllel füstöljük.
TovábbáSzerkesztés
A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. A dohánylevelekben nikotin található. A cigarettázás nem más, mint a nikotin iránti szenvedélybetegség. A nikotin függőséget okoz, akármennyire is tagadják ezt kézzel-lábbal a dohányosok és a gyártók.
- – olvastuk a Sulineten. Ezzel tömik a serdületlen ifjúság fejét.
ÁnekdotSzerkesztés
„Mit gondolnak, mire panaszkodott Bucher svájci nagykövet, miután 40 napig volt a brazil gerillák fogságában? Az 57 éves jókedélyű agglegény legutóbb azt mondta, hogy három dolgot nem tudott megszokni. Először is az ágy túl puha volt, másodszor a gerillák rosszul szeletelték a sült húst, végül pedig nem szívhatta kedvenc cigarettáját.” – (Stern, 1971)
DohányzókSzerkesztés
„Hamvadó cigarettavég, ül a hamutálcán, s csendben végigég.”
~ Zsüti
A dohányosok ma már megvetés tárgyai. Amerikai filmben kizárólag a rosszfiúk és a depressziós rendőrök dohányoznak.
De nem volt ez mindig így! Pl. a Casablancában Humprey Bogart összesen 198 cigarettát szív el. [2]
SzivarosokSzerkesztés
PipásokSzerkesztés
„Kezdek erősen pipás lenni.”
„A pipa bölcsességet húz ki a filozófus ajkai közül és befogja a száját a bolondnak.”
Viris Vecchi: ötszörös olasz pipázóbajnok, háromszoros Európa bajnok és a lassú pipázás világbajnoka. A Rómában rendezett világbajnokságon egy japántól hódította el a büszke címet. Ideje: 2 óra 51 perc, 22 másodperc: ennyi ideig szívott egyszeri töltéssel egy pipát.
Maria Luisa Drudi: női világbajnok; szintén olasz.
Petőfi Sándor, magyar bajnok; azaz rágyújtott volna, hogyha már nem égett volna. Javában.
PipatóriumSzerkesztés
- Ez a veretes szöveg részben vagy egészben a Magyar Néprajzi Lexikonból való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Na, és, akkor mi van?
pipatórium: pipatartó
- pipák elhelyezésére szolgáló fali állvány. Rendszerint nagyjából háromszögű, ritkábban négyszegletes forma, lenn egy nagyobb polccal a pipafejek alátámasztására, fenn egy kisebbel, a pipaszárak megtámogatására. A felső polc széléből a pipák várható számának megfelelő számú karéjt vágnak ki. – A pipatórium német területen 1800 körül már használatban volt, néhol népi berendezési tárggyá is vált, különösen szép, faragott példányok maradtak fenn Schleswig-Holsteinből. Mo.-on a 19. sz. folyamán került át az úri-polgári lakásokból a parasztsághoz, és terjedt el az Alföldön és a Dunántúlon, elsősorban módos családoknál. A parasztházbeli pipatórium gyakran házilag barkácsolt, díszesebb formaváltozat kevés területen alakult ki. ÉNy-Dunántúlon jellemzőek a domború faragású, az ormon Szent Györgyöt ábrázoló pipatóriumok, Tótkomlóson a virágos festésűek, melyek faragott oromrésze kétfejű sas nyaka közt álló magyar katonát mutat. A dévaványai Kádár Gyula pásztorfaragó még az 1920-as évek végén is faragott pipatóriumot.
BékepipaSzerkesztés
- Békepipa (calumet). Az északamerikai indiánoknál a békealkudozások alkalmával a vezér jókora hosszu cifra fapipára gyujt és pár szippantás után átadja a küldötteknek és a többi előbbkelő uraknak. – A Pallas Nagy Lexikonából, nagyjából betűhíven.
- Az utolsó mohikán
- Winettou
CigizőkSzerkesztés
TubákolókSzerkesztés
A tubákolók burnótoznak.
A burnót török eredetű szó: porrátört dohány.
A por alakú burnótot az orron keresztül szippantják fel.
A burnót fogyasztása a 17. és 18. századi Európában és Amerikában igen elterjedt volt. Manapság már csak szinte kizárólag a dél-afrikai bantuk használják.
- El a kezekkel a bantuktól!
NemdohányzóSzerkesztés
- Vasúti fülke, régebben csak az egyik fele.
- Más szenvedélyek rabja.
LényegSzerkesztés
A tudomány összes eredményét leküzdve ugyanitt tartunk:
Igen tisztelt hölgyeim és, hogy úgy mondjam, igen tisztelt uraim! A feleségemet felszólították, tartson itt velem szabadelőadást jótékony célra, valamilyen népszerű témáról. Hát, ha szabadelőadás, legyen szabadelőadás. Nekem olyan mindegy. Professzor ugyan nem vagyok, tudósként sem tartanak nyilván, ennek ellenére már kerek harminc év óta szakadatlanul, sőt azt mondhatnám, egészségem rovására, és a többi, és a többi, szigorúan tudományos kérdésekkel foglalkozom, azokról elmélkedem, sőt olykor-olykor, képzeljék csak, még tudományos cikket is írok, azaz talán nem egészen tudományosakat, hanem – bocsánat a kifejezésért – olyan tudományosféléket. Többek között például a napokban hatalmas cikket kanyarintottam ezzel a címmel: Bizonyos rovarok kártékonyságáról.
A lányaimnak nagyon tetszett, különösen amit a poloskáról írtam, de éppen csak felolvastam, mindjárt el is téptem. Úgyis hiábavaló, írhat az ember, amit akar, rovarpor nélkül nem sokra megy. Nálunk még a zongora is tele van poloskával...
Mai előadásom tárgyául, hogy úgy mondjam, azt a kárt választottam, amit a dohányélvezet okoz az emberiségnek. Jómagam is dohányzom, de a feleségem úgy határozott, hogy én itt ma a dohányzás ártalmasságáról tartsak előadást, ellenvetésről tehát szó sem lehet. Hát ha dohányzás, legyen dohányzás – nekem olyan mindegy, önöket pedig, igen tisztelt uraim, felszólítom, hogy előadásomat megillető komolysággal hallgassák meg, mert ellenkező esetben rossz vége lehet a dolognak.
Akit viszont elijeszt a száraz, tudományos előadásmód, vagy akinek nem tetszik a téma, az nem köteles meghallgatni, joga van eltávozni. Különösen az itt jelenlevő orvos uraknak ajánlom, figyelmesen hallgassák végig az előadásomat, sok hasznos tudnivalót meríthetnek belőle, minthogy a dohánynak nem csak ártalmas hatása van, de a gyógyászatban is szerepet játszik. Például a légy, ha dohányszelencébe zárjuk, megdöglik – valószínűleg idegzavar következtében.
(Anton Pavlovics Csehov: A dohányzás ártalmasságáról)
Kedvenc cigaretták országok szerintSzerkesztés
- Világ marlborói, egyesüljetek! – Marx
- Magyarország: Modiano, Kossuth – (Szívjon időnként Symphoniát!), Fecske.
- Amerikai Egyesült Államok: Marlboro
- Oroszország: Belomorkanal
- Franciaország: Gauloises [4]
- Kína: Marlboro
- Románia: British American Tobacco Romania Co.
- Bulgária: Rodope
- Albánia: Porti
- Kuba: a kubaiak szivaroznak. Kötelező. Aki nem szivarozik, az vagy rég a Gulágon van, vagy Guantanamón, ami ugyanaz.
- Törökország: vizipipa
- Svédország: a svédek nem dohányoznak. Viszont isznak, mint állat.
satöbbi
Nem tartozik ideSzerkesztés
Most valahol 09:52 (óra, perc) van. Ilyenkor ez normális.
- ↑ Lásd: Kazinczy, meg ilyenek.
- ↑ A végleges filmen. A forgatáson hagyott csikkjeinek száma ma már ismeretlen.
- ↑ Mittomén, mittomén...? Elmész egy könyvtárba (nem gugli: Széchenyi, és utánanézel.
- ↑ A Wikipédiából: a Gauloises a francia öntudat jelképe, csakúgy, mint a bordeaux-i bor, vagy a svájcisapka. Eredetileg Hongroises (magyar nők) néven forgalmazták, de az akkori állami tulajdonú dohánycég olyan nevet keresett, amely a gallokra emlékeztetve a francia hazafiságot idézi fel a fogyasztókban. Ezért 1925-ben a márka nevét Gauloises-ra változtatták.