Ugrás a tartalomhoz

Aradi Nóra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aradi Nóra
Született1924. augusztus 9.[1]
Buttyin
Elhunyt2001. február 10. (76 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozása
  • művészettörténész
  • fordító
Tisztségeegyetemi tanár (1972–1994)
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (CC-206. fülke)[4][5]
Sablon • Wikidata • Segítség

Aradi Nóra (Tóth Sándorné) (Körösbökény, 1924. augusztus 9. – Budapest, 2001. február 10.) művészettörténész, műfordító, egyetemi tanár. A művészettörténeti tudományok kandidátusa (1959), a művészettörténeti tudományok doktora (1970). A Marxizmus Leninizmus Esti Egyetem Esztétika Tanszékének tanára, az MSZMP KB Kulturális Elméleti Munkaközösségének tagja volt.

Életpályája

[szerkesztés]

1934 után egy évig a nagyváradi Sacré Coeur Gimnáziumban tanult, 1935-ben költözött családjával Budapestre. 1942-ben érettségizett a Mária Terézia Leánygimnáziumban. 1942–1944 között a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának vendéghallgatója volt. A második világháború végén Romániában volt; bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1944–1945 között a KIMSZ tagja; a Patriotul című aradi pártlap és a bánáti tartományi pártlap munkatársa volt. 1945-től az MKP tagja volt. 1945–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet–muzeológia szakos hallgatója volt. Az egyetem alatt a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályának titkos ügynöke volt. 1945–1947 között a Szabadság című napilap szerkesztő-riportere volt. 1947–1952 között a Magyar Néphadsereg polgári alkalmazottjaként dolgozott. 1953–1954 között a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztályvezető-helyettese volt. 1954–1957 között az MTA-TMB-n Vayer Lajos aspiránsa volt. 1957–1961 között a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti főosztályvezetőjeként dolgozott. 1959–1961 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti Tanszékének egyetemi adjunktusa, 1961–1972 között egyetemi docense, 1972–1994 között egyetemi tanára volt. 1960–1990 között a Művészkritikusok Nemzetközi Szövetsége magyar nemzeti bizottságának elnöke, 1974–1977 között alelnöke volt. 1969–1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának alapító-igazgatója volt. 1971–1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Füzetek főszerkesztője volt.

Kutatási területe a XIX–XX. századi magyar és európai művészet, képzőművészet és esztétika. 40 kötet szerzője és szerkesztője volt, valamint 700 tanulmány, kritika és katalógus írója.

Sírja a Farkasréti temetőben látogatható (CC-206. fülke).[6]

Magánélete

[szerkesztés]

1950-ben házasságot kötött Tóth Sándorral, aki a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat személyzeti osztályvezetője volt. Két gyermekük született: Anna (1951–) és Bálint (1955–).

Művei

[szerkesztés]
  • Nagybánya értékeléséhez (A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. 1953. Budapest, 1954)
  • Száz kép a magyar történelemből. Válogatta, a tanulmányokat írta Aradi Nóra. Szerkesztette: Havas Lujza. Fotók: Petrás István és Zilahi István. Lyka Károly előszavával. 100 fekete-fehér és színes reprodukcióval (Budapest, 1955)
  • A magyar történeti festészet az 1880-as évektől az 1919-es Tanácsköztársaságig (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve. 1954/55. Budapest, 1957)
  • A polgári kultúra bomlásának főbb jelenségeiről a magyar képzőművészetben (Művészettörténeti Értesítő, 1957)
  • Háy Károly László festőművész és Farkas Aladár szobrászművész gyűjteményes kiállítása. Kat. 8 táblával. A bevezető tanulmányt írta Aradi Nóra (Az Ernst Múzeum és a Műcsarnok kiadványa; Budapest, 1960)
  • A nacionalizmus kérdéséről (Művészet, 1960)
  • Réti István (Budapest, 1960)
  • Képzőművészet és közönség (tanulmányok, Budapest, 1961)
  • Mikus Sándorról (Művészet, 1961)
  • Képzőművészeti irányok a 20. században (Művelődéspolitikai akadémia. 4. Budapest, 1963)
  • Nagybányáról (Művészet, 1963)
  • Kandinszkij-kiállítás Párizsban (Nagyvilág, 1963)
  • Absztrakt képzőművészet (Budapest, 1964)
  • A XX. század művészeti sematizmusának problémáiról (Magvető Almanach, 1964)
  • Koreszme és korstílus (Új Írás, 1964)
  • Frans Masereel (Kritika, 1964. 11.)
  • Koszta (kismonográfia, Budapest, 1965)
  • Fónyi (kismonográfia, Budapest, 1965)
  • Néhány 1919-es plakátunk nemzetközi vonatkozásairól (Művészettörténeti Értesítő, 1966)
  • Iparművészet és társadalmi tudat. Aradi Nóra előadása a Magyar Iparművészeti Főiskola ankétján (Üveg, kerámia és porcelán. 1966–1967. Budapest, 1967)
  • Dejneka (kismonográfia, Budapest, 1967)
  • A katedrálistól az ipari formáig. A képzőművészetek elméleti problémái (Budapest, 1967)
  • A szocialista realista képzőművészet kialakulásának néhány problémája („Jöjj el szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből (II. kötet; Budapest, 1967)
  • Október és a forradalmi művészet (Művészet, 1967)
  • Daumier, Derkovits és utódaik (tanulmányok, Budapest, 1968)
  • Léger Budapesten (Nagyvilág, 1968)
  • Bortnyik Sándorról (Művészet, 1968)
  • Szárján (kismonográfia, Budapest, 1970)
  • A szocialista képzőművészet története (monográfia, Budapest, 1970, 1980)
  • Jel és jelentésváltozások a legújabbkori művészetben. 1–5. (Művészet, 1971)
  • A párizsi kommün és a képzőművészet (Művészettörténeti Értesítő, 1971)
  • Képzőművészet és munkásmozgalom (1972, 1974, 1978)
  • Guttuso (kismonográfia, Budapest, 1974)
  • A szocialista képzőművészet jelképei (monográfia, Budapest, 1974)
  • Szurcsik János (Budapest, 1974)
  • Technika és művészet (Monográfia, Fukász Györggyel; Budapest, 1974)
  • A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának öt éve. – Az összehasonlító kutatás néhány problémája a századforduló művészetében (Ars Hungarica, 1974)
  • Tárgy, tárgyiasság, tárgyábrázolás (Ars Hungarica, 1975)
  • Munkásábrázolás a magyar képzőművészetben (monográfia, Budapest, 1976)
  • Korunk művészete. Kísérleti tankönyv a gimnáziumok IV. osztálya számára. Lukács Antallal és Staud Gézával; Budapest, 1976)
  • Bolmányi Ferenc (kismonográfia, Budapest, 1977)
  • A spanyol polgárháború és a képzőművészet („Az újnak tenni hitet.” Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. V. kötet. Szerkesztette: Illés László és József Farkas. Budapest, 1977)
  • A Szocialista Képzőművészek Csoportja és a művészettörténet-írás (Párttörténeti Közlemények, 1978)
  • Fényes Adolf (Budapest, 1979)
  • A Magyar Tanácsköztársaság művészete. Reprodukciók. A bevezető tanulmányt Aradi Nóra, a képismertetőket Győrffy Sándor írta, a képeket válogatta: Cseh Mária és Theisler György. (A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum kiadványa. Budapest, 1979)
  • Pártosság, népiség, realizmus a képzőművészetekben (A realizmus a képzőművészetekben. Szerkesztette: Szerdahelyi István; Budapest, 1979)
  • A Mednyánszky-kutatás néhány kérdése (Ars Hungarica, 1979)
  • A forradalom és a szocialista képzőművészeti élet (A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója. Budapest, 1979. március 6–7. Tudományos ülésszak a Magyar Tudományos Akadémián. Szerkesztette: Köpeczi Béla. Budapest, 1980)
  • Kondor György (kismonográfia, Budapest, 1981)
  • Makrisz Zizi (kismonográfia, Budapest, 1982)
  • A közép- és kelet-európai képzőművészet összehasonlító kutatásának néhány kérdése (Helikon, 1982)
  • Mednyánszky (Budapest, 1983)
  • SO-KY. Sós László és Kemény Éva grafikusművészek plakátjai. A bevezető tanulmányt írta. 33 db képmelléklettel, kísérőfüzettel. Mappa, papírtokban (Budapest, 1984)
  • Téma és jelentésváltozás a XIX–XX. századi művészetben (Palócföld, 1984)
  • Nemzeti és egyetemes jelleg képzőművészetünkben (Az új Magyarország 40 éve. Társadalom, politika, gazdaság, kultúra. Tudományos ülésszak. Budapest, 1984. december 10–12. Szerkesztette: Kulcsár Kálmán és Pritz Pál. Budapest, 1985)
  • Gustave Courbet (kismonográfia, Budapest, 1985)
  • Műfaj és jelentés (Ars Hungarica, 1985)
  • Egy Munkácsy- és egy Csók-festmény előképe (Ars Hungarica, 1986)
  • A romantika és a nemzeti művészetek (Ars Hungarica, 1987)
  • Műfaj a képzőművészetekben (monográfia, Budapest, 1989)
  • Hofbauer Imre. Egy londoni magyar művész (Ars Hungarica, 1991)
  • Barna Miklós (monográfia; A Körmendi Galéria kiadványa. Budapest, 2003)
  • Lélegzetnyi művészpálya. Sorok Kondor Györgyről és utóéletéről (Ezredvég, 2003)

Szerkesztései

[szerkesztés]
  • Réti István: A nagybányai művésztelep. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta (Budapest, 1954)
  • Művészettörténet–tudománytörténet. Főszerkesztő (Muszeion Könyvtár. 1. Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa; Budapest, 1973)
  • Guttuso, Renato: A festő műhelye. Írások a művészetről. Szerkesztette, a képeket válogatta és az előszót írta. 46 fotóval és rajzzal (Budapest, 1977)
  • Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Főszerkesztő: Aradi Nóra. Szerkesztő. Szabolcsi Hedvig és Zádor Anna. (A MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa; Budapest, 1978)
  • Harmincöt év, harmincöt művész. Művészi album. A kötetet szerkesztette, a bevezetést írta Aradi Nóra (Budapest, 1980)
  • A magyarországi művészet története. VI. köt. 1890–1919. 1–2. Főszerkesztő: Aradi Nóra. Szerkesztő: Németh Lajos. (Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa. Budapest, 1981)
  • „Szabadság és a nép.” A Szocialista Képzőművészek Csoportjának dokumentumai. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta Aradi Nóra, a képeket válogatta: Láncz Sándor, a képanyagot összeállította: Theisler György. 58 táblával. (Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa. Budapest, 1981)
  • A művészet története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Szerkesztette 48 táblával (Budapest, 1983; 3. kiadás: 1992)
  • A magyarországi művészet története. VII. kötet. 1919–1945. 1–2. Főszerkesztő: Aradi Nóra. Szerkesztő: Kontha Sándor. (Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa. Budapest, 1985)
  • A magyarországi művészet története. II. kötet. 1–2. 1300–1470. Főszerkesztő: Aradi Nóra. Szerkesztő: Marosi Ernő. (Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa. Budapest, 1988)

Műfordításai

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  4. ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. ↑ A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Koós Judith: Aradi Nóra: A katedrálistól az ipari formáig. A képzőművészetek elméleti problémái (Művészettörténeti Értesítő, 1969)
  • Czinke Ferenc: Aradi Nóra: A szocialista képzőművészet jelképei (Palócföld, 1974)
  • Lóska Lajos: Aradi Nóra: Munkásábrázolás a magyar képzőművészetben (Palócföld, 1977)
  • Kajdi Béla: Beszélgetés Aradi Nórával pályájáról (Népművelés, 1980)
  • Aradi Nóra köszöntése. – Bardoly István: Aradi Nóra munkásságának válogatott bibliográfiája (Ars Hungarica 1984)
  • Marosi Ernő: Aradi Nóra (Ars Hungarica, 2001)
  • Halálhír. (Népszabadság, 2001. február 14.)
  • Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon (Budapest, 1994)
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára (Déva, 2002)
  • Nők a magyar tudományban. Szerkesztette: Balogh Margit és Palasik Mária (Budapest, 2010)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aradi_Nóra&oldid=27553794”