Castell y Bere
| Castell y Bere | |
 | |
| Castell y Bere | |
| Ország |  Egyesült Királyság |
| Mai település | Llanfihangel-y-Pennant közelében, Gwynedd, Wales |
| Épült | 1220-as évektől |
| Építőanyaga | iszapkő |
| Tulajdonos | Cadw |
| Elhelyezkedése | |
 Castell y Bere
Pozíció Wales térképén
| |
 é. sz. 52° 39′, ny. h. 3° 58′52.650000°N 3.966667°WKoordináták: é. sz. 52° 39′, ny. h. 3° 58′52.650000°N 3.966667°W | |
| Castell y Bere weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Castell y Bere témájú médiaállományokat. | |
Castell y Bere egy ma már romos középkori normann vár Walesben, a gwyneddi Llanfihangel-y-Pennant közelében. A kővárat Nagy Llywelyn walesi herceg építtette azzal a céllal, hogy a helyi lakosság feletti hatalmát megerősítse, valamint Gwynedd délnyugati részét védje. 1282-ben az I. Eduárddal vívott háborúban meghalt Llywelyn unokája, Llywelyn ap Gruffudd, így a vár az angolok kezére került. Eduárd kibővítette azt és lábánál települést alapított. 1294-ben Madoc ap Llywelyn lázadást szított az angolok ellen és megtámadta a várat, mely nagy valószínűséggel leégett. Eduárd nem javíttatta meg, így azóta romosan áll. Ma turisztikai látványosság, amit a Cadw, vagyis a walesi kormányzati műemlékvédelmi ügynökség gondoz.
Története
[szerkesztés]1220-1240
[szerkesztés]Castell y Bere építését Nagy Llywelyn walesi herceg rendelte el az 1220-as években.[1] A walesi hercegekre nem volt jellemző a várak építése, ehelyett védtelen rezidenciákat, ilysoeddeket, vagy udvarokat használtak.[2] A 11. század végétől a normannok folyamatos veszélyt jelentettek Walesre nézve. Északon egyre több területet hódítottak meg, délen pedig elfoglalták és kialakították az általuk Walesi határvidéknek nevezett régiót. A 12. században épült néhány vár fából és földből, azonban nem sok.[3]
Kezdetben Nagy Llywelyn irányította Gwynedd hercegségét, később azonban egyre hatalmasabbá vált, míg végül a 13. század elején Wales nagy része befolyása alá került.[4] Hatalmára nemcsak a walesi őslakosok, hanem az angol királyok is veszélyt jelentettek.[5]
1221-ben Llywelyn visszaszerezte fiától, Gruffyddtól a szomszédos Meirionnyddot. Llywelyn maga adta a területet korábban fiának, kapcsulatuk azonban megromlott. A herceg ezek után kezdte meg Castell y Bere építtetését azzal a céllal, hogy a helyi lakosokat ellenőrizze, és új délnyugati határát védje, mely magába foglalta a Gwynedd, Powys Wenwynwyn és Deheubarth hegyi kereskedőútjait is.[6] Castell y Bere volt az első azon kővárak közül, melyek építését Llywelyn rendelte el. A sziklás dombra emelt vár kezdetben egy számos toronnyal védett udvart foglalt magába.[7]
1240-1300
[szerkesztés]Miután Llywelyn 1240-ben meghalt, Gwynedd hanyatlásnak indult és a keleti területei III. Henrik uralma alá kerültek.[8] Llywelyn unokája, Llywelyn ap Gruffudd, 1255-ben szerezte meg a hatalmat. Mielőtt befolyását Wales többi részére is kiterjesztette volna, bebörtönözte testvérét, Owain ap Gruffuddot .[8] Llywelyn a várat egy déli toronnyal bővítette, valószínűleg a szálláshelyek növelése céljából.[9]
Az Anglia és Wales közötti viszály I. Eduárd angol király uralkodása idején is folytatódott. 1282-ben Llywelyn végső hadjáratot indított, amely azonban decemberben a halálával végződött.[10] Testvére, Dafydd ap Gruffydd folytatta a hadviselést, 1283-ban azonban egészen Snowdoniáig kellett hátrálnia.[10] Ezalatt Roger Lestrange és William de Valence irányítása alatt az angolok észak felé nyomultak. Castell y Bere április 25-én esett el.[11] Eduárd 7000 fős csapatot állított fel Dafydd elfogására. A herceget végül elfogták és októberben kivégezték.[10] Az angol csapatok távozása után nem meghatározott munkák elvégzéséhez 5 kőműves és 5 asztalos maradt a várban.[12]
Eduárd a későbbiekben is időt és pénzt fordított a várra. 1284-ben háromszor is meglátogatta, és egy falut is alapított a közelben, feltehetően a várdombtól keletre. Castell y Bere új várkapitánya Walter de Huntercombe lett, aki 47 fontot költött egy új teremre, mely feltehetően a király részére készült.[13] További 262 fontot költött el 1286 és 1290 között, ennek döntő részét a Rhys ap Maredudd lázadását követő évben.[13] Feltehetően ekkor épült a külső barbakán és kaputornyok.[14]
1294-ben Madoc ap Llywelyn egész Walesre kiterjedő lázadást szított.[13] Október közepén utasították Richard Fitzalant, hogy biztosítsa a várat, amelyet a hónap végére Madoc ostrom alá vont.[13][15] A vár sorsa ezek után bizonytalanná válik, valószínűleg 1294 végén a walesiek elfoglalták, majd leégett.[16]
14. és 21. század között
[szerkesztés]A felkelést követően Castell y Bere az alatta elterülő faluval együtt elnéptelenedett.[17] Annak ellenére, hogy jó fekvésű volt, a vár ellátását nem lehetett a tenger felől biztosítani, így I. Eduárd nem tudta hasznosítani az Észak-Wales feletti hatalomátvételéhez.[18] A 16. századra Castell y Bere egyre rosszabb állapotba került. A romok még Gruffydd Hiraethog walesi költőt is megihlették.[19]
Több éves hanyatlás után először 1850-ben kezdtek foglalkozni a várral. Az aljnövényzet kiirtása további vármaradványokat fedett fel, és a vár tulajdonosának, William Wynne-nak köszönhetően ekkor került sor az első régészeti feltárásra is.[20] 1949-ben az utolsó magántulajdonos, Charles Corbett az állam gondjaira bízta a romokat.[21] A 21. században a műemlék vár turisztikai látványosságként működik, melyet a Cadw gondoz.[22]
Építészet
[szerkesztés]
Castell y Bere romja egy sziklás dombon áll, a keleti és déli oldalon a kőbe vájt védőárkok még ma is láthatóak. A nyugatról nyíló bejárat a feltehetően I. Eduárd által építtetett barbakánból és két kaputoronyból áll és a belső kapuhoz vezető kőlépcsőre néz.[23] A barbakánon keresztül érhető el a várudvar, amelyben hatalmas kút, és nem meghatározott időszakból származó épületek maradványai láthatóak.[24]
Az északi torony félkörívvel záródó, D alakú torony, mely kialakítás a 13. századi walesi várakra volt jellemző.[24] Elképzelhető, hogy ez volt a kápolna vagy a nagyterem.[25] A ma középső toronynak nevezett rész lehetett egykor a védelem legdélebbi pontja, ma azonban innen érhetők el az Eduárd idején épített toldások, egészen a déli toronyig. A déli torony az északihoz hasonló alaprajzi sajátossággal épült, egykor tágas lakóteret foglalhatott magába.[26] Mindkét félköríves torony fő helyiségéből hiányzik a tűzhely, a szobák fűtését központilag oldották meg.[27]
A korai walesi várakra nem jellemző módon Castell y Berét szobrokkal és padlóburkolatokkal díszítették. Walesben a criccieth-i váron kívül erre sehol máshol nem találtak példát.[28] Lawrence Butler történész szerint ezek a 13. századi Wales legszebb kőfaragásai.[29]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Castell y Bere című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Avent, 12. old.
- ↑ Avent, 3. old.
- ↑ Avent, 4. old.
- ↑ Avent, 6. old.
- ↑ Avent, 7. old.
- ↑ Avent, 8. old.; Butler, 31. old.
- ↑ Avent, 8. old.
- ↑ a b Avent, p.14.
- ↑ Butler, 32. old.
- ↑ a b c Avent, 16. old.
- ↑ Taylor, 62., 76. .old.
- ↑ Taylor, 76. old.; Avent, 19. old.
- ↑ a b c d Avent, 19. old.
- ↑ Avent, 8-9. old.
- ↑ Taylor, 76. old.
- ↑ Taylor, 77. old.
- ↑ Avent, 20. old.
- ↑ Pounds, 173. old.
- ↑ Butler & Dunning, 79. old.
- ↑ Wynne, 105-108. old.; Butler & Dunning, 80. old.
- ↑ Avent, 21. old.
- ↑ Castell y Bere, Gatehouse
- ↑ Avent, 37. old.
- ↑ a b Avent, 38. old.
- ↑ Avent, 39. old.
- ↑ Avent, 39-40. old.
- ↑ Avent, 40. old.
- ↑ Davis, 43. old.; Butler, 32. old.
- ↑ Butler, 35. old.
Források
[szerkesztés]- Avent, Richard. (2010) Dolwyddelan Castle, Dolbadarn Castle, Castel y Bere. Cardiff: Cadw. ISBN 978-1-85760-205-0.
- Butler, Lawrence és Dunning, G. C. (1974) "Medieval finds from Castell-y-Bere, Merioneth," Archaeologia Cambrensis Vol. 1974 pp.78-112.
- Davis, Paul R. (2007) Castles of the Welsh Princes. Talybont, UK: Y Lolfa Cyf. ISBN 978-0-86243-970-5.
- King, D. J. Cathcart. (1991) The Castle in England and Wales: An Interpretative History. London: Routledge. ISBN 0-415-00350-4.
- Taylor, Arnold Joseph. (1986) The Welsh Castles of Edward I. London: Hambledon Press. ISBN 978-0-907628-71-2.
- Williams, Diane M. és John R. Kenyon. (szerk.) (2010) The Impact of the Edwardian Castles in Wales. Oxford: Oxbow Books. ISBN 978-1-84217-380-0.
- Butler, Lawrence. (2010) "The Castles of the Princes of Gwynedd," Williams és Kenyon (szerk.) (2010).
- Jones, Alan Ffred. (2010) "King Edward' I's Castles in North Wales – Now and Tomorrow," Williams és Kenyon (szerk.) (2010).
- Wynne, W. W. E. (1861) "Castell y Bere, Merionethshire," Archaeologia Cambrensis Vol. 16 pp.105-110.
További információk
[szerkesztés]
- Castell y Bere a Cadw honlapján Archiválva 2014. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Castell y Bere a castleswales.com nevű honlapon
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]