Csertő
| Csertő | |||
 | |||
| faluház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Ildikó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7900 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 395 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 05′ 24″, k. h. 17° 47′ 54″46.095000°N 17.798333°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 24″, k. h. 17° 47′ 54″46.095000°N 17.798333°E | |||
 Csertő
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Csertő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csertő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csertő község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Zselic déli részén fekszik, az Almás-patak mellett, Szigetvár észak-északnyugati szomszédságában, a város központjától mintegy 7 kilométerre. A további határos települések: észak felől Szulimán, északkelet felől Mozsgó, délnyugat felől Basal, nyugat felől Somogyapáti, északnyugat felől pedig Somogyviszló.
Belterületének keleti széle mellett terül el az Almás-patak felduzzasztásával létrehozott Csertői-halastó.
Megközelítése
[szerkesztés]Zsáktelepülés, közúton csak a 67-es főútból kiágazó, 66&nbső;121-es számú mellékúton érhető el.
1976-os megszüntetése előtt elérhető volt a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonalon is, de azóta vasútvonal nem érinti.
Története
[szerkesztés]Csertő és környéke a bronzkor óta lakott hely volt. Területén bronzkori, kelta és római korból származó leletek kerültek elő. Nevét az oklevelek 1360-ban említették először, Chertw alakban írva.
A török időkben folyamatosan lakott hely volt, lakói a későbbiekben is főként magyarok voltak.
1830-ban a Festetics család birtoka lett, aki itt kastélyt is épített.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Hollósi Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Hollósi Sándor (független)[4]
- 1998–2002: Hollósi Sándor (független)[5]
- 2002–2006: Hollósi Sándor (független)[6]
- 2006–2010: Patkó Béláné (független)[7]
- 2010–2013: Patkó Béláné (független)[8]
- 2013–2014: Fleckistánné Csöme Edit (független)[9]
- 2014–2019: Fleckistánné Csöme Edit (független)[10]
- 2019–2024: Fleckistánné Csöme Edit (független)[11]
- 2024– : Kiss Ildikó (független)[1]
A településen 2013. május 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, de a viszonylag nagy számú, összesen öt jelölt között csak a második helyet érte el.[9]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 391 | 387 | 363 | 369 | 379 | 376 | 388 | 395 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,1%, református 13,8%, felekezeten kívüli 20,4% (25,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,1% németnek, 5,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,9% volt római katolikus, 12,5% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,5% egyéb katolikus, 24,7% felekezeten kívüli (29,8% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Festetics-kastély
- 48-as emlékmű
- Világháborús emlékmű
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ a b c Csertő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. május 26. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
- ↑ Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
- ↑ Csertő Helységnévtár
- ↑ Csertő Helységnévtár
