Coesfeld
| Coesfeld | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Járás | Coesfeld kerület | ||
| Polgármester | Eliza Diekmann | ||
| Irányítószám | 48653 | ||
| Körzethívószám | 02541 | ||
| Rendszám | COE | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 37 259 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 263,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 89 m | ||
| Terület | 141,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
 | |||
 é. sz. 51° 56′ 45″, k. h. 7° 10′ 03″51.945833°N 7.167500°EKoordináták: é. sz. 51° 56′ 45″, k. h. 7° 10′ 03″51.945833°N 7.167500°E | |||
 Coesfeld
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
| Coesfeld weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Coesfeld témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Coesfeld település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 37 259 fő (2023. december 31.).[1] Coesfeld Dülmen, Billerbeck, Gescher, Nottuln, Rosendahl és Reken községekkel határos.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
A népesség alakulása 1975 és 2023 között
| Lakosok száma | 30 617 | 36 116 | 36 302 | 36 217 | 36 382 | 37 030 | 37 259 |
| 1975 | 2015 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Bernhard Sökeland: Geschichte der Stadt Coesfeld. 1839. Volltext a Google Könyvekben
- Stadtdirektor Josef Bosten: Das 750Jährige Stadtjubiläum Der Altehrwürdigen Stadt Coesfeld Im Jahre 1947. Ein Beitrag zur Chronik der Stadt und Zeitgeschichte. Mit 8 Bildern. Verlag J. Fleißig, Coesfeld 1949
- Rudolf Wolters: Coesfeld. Fragen und Antworten eines Städtebauers. Beiträge zur Landes- und Volkskunde des Kreises Coesfeld, Heft 14, Coesfeld 1974
- Erwin Dickhoff: Coesfelder Biografien. Ardey-Verlag, Münster o. J., ISBN 3-87023-248-X
- Westfälischer Städteatlas. Band: II; 3 Teilband. Im Auftrage der Historischen Kommission für Westfalen und mit Unterstützung des Landschaftsverbandes Westfalen-Lippe, hrsg. von Heinz Stoob † und Wilfried Ehbrecht. Stadtmappe Coesfeld, Autoren: Hildegard Ditt, Ludwig Frohne, Karl-Heinz Kirchhoff. Dortmund-Altenbeken 1981, ISBN 3-89115-346-5.
- Daniel Hörnemann: Coesfeld. Eisenbahnknotenpunkt im Münsterland.(Reihe Auf Schienen unterwegs). Sutton 2007, ISBN 978-3-86680-173-8.
- Norbert Damberg (Hrsg.): Coesfeld 1197–1997. Beiträge zu 800 Jahren städtischer Geschichte. Münster 1999/Coesfeld 2004, 3 Bände, ISBN 3-87023-140-8
- Norbert Kersken: Annotierte Bibliographie zur Geschichte der Stadt Coesfeld. Veröffentlichungen aus dem Stadtarchiv Coesfeld I, Coesfeld 1999
- Georg Veit: Zeit der Krammetsvögel. Roman über Coesfeld im Dreißigjährigen Krieg. Waxmann, Münster 1997
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
