Nyék (Budapest)
| Nyék (Budapest) | |
 | |
| Nyék a Budakeszi úti toronyházak fölött, a Hármashatár-hegy aljában, az előtérben Kurucles, jobboldalt az Apáthy-szikla | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | II. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 565 fő (2001)[1] /- |
| Elhelyezkedése | |
 Nyék (Budapest)
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 10″, k. h. 18° 59′ 08″47.536111°N 18.985556°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 10″, k. h. 18° 59′ 08″47.536111°N 18.985556°E | |
Nyék Budapest egyik városrésze a II. kerületben, az Ördög-árok mély völgyének északi oldalán. Korábban a középkori Nyék falu állt itt. (A közbeszédben Vadaskert néven is emlegetik.)
Fekvése
[szerkesztés]
Határai: Budapest 1949. december 31-i határa a 161. és 1671. sz. határkő között az Ördög-ároktól - Görgényi út - Nagybányai út - Nagybányai lépcső – Páfrányliget utca - az Ördög-árok Budapest 1949. december 31-i határáig.
Története
[szerkesztés]Mátyás király és II. Ulászló idején az 1500-as években épült itt palota, illetve királyi vadászkastély,[2] valamint Mátyás vadasparkja is.
Bár Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelőjekor a német Leopoldfeld tükörfordításaként Lipótmező névre keresztelték, ez az Ördög-árok völgyének déli oldalán fekvő városrész neve. Nyék városrész neve a Nyék nemzetségre utal, egyben a 16. század előtt e helyen található a falunak a nevével azonos. Az egykori falu templomának romjait 1932-ben tárták fel.
A Szalonka völgy aljában, a Szalonka út és a Párfány út sarkán állt az 1820-ban megnyílt Lipótmezei vendéglő és major.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Buda-nyéki királyi vadászkastély, Budapest (magyar nyelven). nemzetimuemlek.hu. [2013. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
Források
[szerkesztés]- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
- Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337