Szudán
Szudáni Köztársaság | |||
جمهورية السودان Jumhuriyat as-Sudan Republic of the Sudan | |||
| |||
Nemzeti mottó: Al-Nasr Lana (arabul: Miénk a győzelem) Nemzeti himnusz: Nahnu Jund Allah Jund Al-Watan | |||
Fővárosa | Kartúm | ||
é. sz. 15° 38′, k. h. 32° 32′15.633333°N 32.533333°EKoordináták: é. sz. 15° 38′, k. h. 32° 32′15.633333°N 32.533333°E | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
a Szuverén Tanács elnöke[1] | Abdel Fattah al-Burhan | ||
kormányfő | Oszman Huszein | ||
Hivatalos nyelv | arab, angol | ||
függetlenség | Egyiptomtól és az Brit Birodalomtól | ||
kikiáltása | 1956. január 1. | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 40 533 330 fő (2017)[2] | ||
Rangsorban | 34 | ||
Becsült | 46 900 000[3] fő (2022) | ||
Rangsorban | 34 | ||
Népsűrűség | 25 [4] fő/km² | ||
GDP | 2005 | ||
Összes | 85 461 millió USD (60) | ||
Egy főre jutó | 2 242 USD (126) | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 1 886 068 km² | ||
Rangsorban | 16 | ||
Víz | 5% | ||
Időzóna | EAT (UTC 3) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Szudáni font (SDD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | SUD | ||
Hívószám | 249 | ||
Segélyhívó telefonszám | 999 | ||
Internet TLD | .sd | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szudáni Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság (arab: جمهورية السودان) Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén; több mint 1,8 millió km²-es területével körülbelül ötször akkora, mint Németország. Terület szerint Afrika és az Arab Liga legnagyobb országa volt Dél-Szudán 2011-es kiválásáig,[5] azóta mindkét címmel Algéria büszkélkedhet.
Az iszlám volt az ország államvallása, és a saría törvényeket 1983-tól 2020-ig alkalmazták, amikor az ország a belső konfliktusokból kifolyólag világi állammá vált.[6][7]
Szudán fejlődő ország, azon belül is a legkevésbé fejlettek közé tartozik. 2022-ben a 172. helyen állt az emberi fejlettségi indexen. Közepes jövedelmű gazdasággal rendelkezik, amely nagyrészt a mezőgazdaságra támaszkodik a hosszú távú nemzetközi szankciók, az elszigeteltség, a belső instabilitás miatt.
A regionális szeparatista mozgalmak és a rendszeres katonai puccsok miatt Szudán már nem létezik központilag irányított, szuverén állami egységként.
Dél-Szudán egy 2005-ös megállapodás alapján megrendezett népszavazást követően 2011. nyarán bejelentette függetlenségét, így függetlenedett, de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra.[8] 2023-ban harcok törtek ki egy lázadó csoport (RSF) és a kormány hadserege között, majd polgárháború alakult ki, amelynek következtében sok millió ember kényszerült elhagyni az otthonát.[9]
Etimológia
[szerkesztés]Neve az arab bilād asz-szūdān (بلاد السودان) kifejezésből származik, ami szó szerint azt jelenti, hogy "a feketék földje".[10] Ez a kifejezés utal a lakosok többé-kevésbé sötét bőrére és főleg a szudáni régióra vonatkozik.
Korábban az ókori egyiptomiak Szudán területét Núbia és Ta Neheszi vagy Ta Szeti néven ismerték.[11]
Földrajz
[szerkesztés]Domborzat
[szerkesztés]Az ország nyugati részét hatalmas homokkőtáblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország déli részén a Nubah-hegység (1450 m). A csádi határ mentén a Dárfúr 800–1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba. Az ország legmagasabb pontja a Deriba-kráter (3042 m).
-
Domborzati térkép
-
Szudán műholdas képe
-
Éghajlati térkép (angol) piros: trópusi sivatagi
Vízrajz
[szerkesztés]Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. Észak-déli kiterjedése következtében érvénybe jutnak a földrajzi övek a szavannától a sivatagig. Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam.
Éghajlat
[szerkesztés]Szudán jelentős része a Szaharához tartozik. A csapadék mennyiségében észak és dél között nagy eltérések tapasztalhatók. Az északi régiókban jellemzően alig esik csapadék (kevesebb mint 50 mm évente), a középső régiókban 200 mm és 700 mm közötti csapadék esik évente, néhány déli régióban pedig évi több mint 1500 mm. A legtöbb csapadék a márciustól októberig tartó időszakban hull le, a legnagyobb koncentrációban június és szeptember között.[12]
A száraz területeket homokviharok sújtják, ilyen az úgynevezett habúb (هَبوب), amely teljesen eltakarhatja a napot.
Az éves átlaghőmérséklet 26 °C és 32 °C között van, de a nyári max. hőmérséklet északon gyakran meghaladja a 43 °C-ot.[12]
Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]Az elsivatagosodás komoly probléma Szudánban. Ez a folyamat áll a dárfúri konfliktus hátterében. A talajerózió is aggodalmat kelt.A mezőgazdaság terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét.[13]
A vadállományt veszélyezteti az orvvadászat. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, vörös tehénantilop, karcsú szarvú gazella, közönséges cserepesteknős. A szaharai oryx már nem él vadon.[14]
Nemzeti parkjai
[szerkesztés]Szudánban a 2010-es években tizenkét nemzeti park található:[15]
- Badinglo
- Boma
- Déli
- Dinder
- Dzsebel-Hasszania
- Lantoto
- Nimule
- Radom
- Shambe
- Szuakin-szigetvilág
Természeti világörökségei
[szerkesztés]- Szanganeb Tengeri Nemzeti Park és Dungonab-öböl – Mukkawar-sziget Tengeri Nemzeti Park. Egy elszigetelt, korallzátonyos terület a Vörös-tenger középső részén, és egy atoll, 25 km-re Szudán partvonalától.[16]
Környezeti problémák
[szerkesztés]Az ország súlyos környezeti problémákkal néz szembe, amelyek gyakran a víz elérhetőségével vagy annak ártalmatlanításával kapcsolatosak.[17] Az elsivatagosodás komoly probléma,[18] de aggodalomra ad okot a talajerózió is.
A mezőgazdasági terjeszkedés, mind az állami, mind a magánszférában, védelmi intézkedések nélkül ment végbe. A következmények többek közt az erdőirtás, a talaj kiszáradása, a talaj termékenységének és a talajvízszintnek a csökkenése.[19]
Az élővilágot az orvvadászat fenyegeti. A kritikusan veszélyeztetett fajok közé tartozik a tarvarjú, az északi fehér orrszarvú, a tora antilop (Alcelaphus buselaphus tora), a homoki gazella és a közönséges cserepesteknős. A kardszarvú antilop kihaltnak tekinthető.[20]
A szilárd hulladék és szennyvíz nem megfelelő kezelése, illetve a létesítmények általános hiánya a fő környezeti problémák közé tartozik.[17]
Történelem
[szerkesztés]21. század
[szerkesztés]A dárfúri konfliktus előzményei az 1990-es évekre vezethetőek vissza, de többnyire 2003-at tekintik a konfliktus kirobbanási időpontjának, amikor a lázadók felkelést indítottak, hogy tiltakozzanak a szudáni kormánynak a nyugati régióval és annak nem arab lakosságával szembeni figyelmen kívül hagyása ellen. Válaszul a kormány felszerelte és támogatta az arab milíciákat, amely harcolni kezdett a lázadók ellen. 2007-re a konfliktus és az abból fakadó humanitárius válság több százezer ember halálát okozta, és több mint kétmillióan menekültek el.[21]
Az ország egy népszavazás következtében szétszakadt, és Dél-Szudán 2011. július 9-től lett hivatalosan is független, önálló ország. Szudán területe és lakosságszáma így jelentősen csökkent.
A déli rész elszakadását követő években a kormányt továbbra is kihívások elé állították a dárfúri lázadók, továbbá a Dél-Kordofán és a Kék-Nílus nevű tagállamokban fellépő konfliktusok. A háborús konfliktus miatt rengeteg ember menekült el az otthonából. 2014 végéig körülbelül 650 ezer ember keresett menedéket a szomszédos Etiópiában, Csádban és Egyiptomban, míg további 1,87 millió ember az ország határain belül maradt menekült volt.[22]
2018 végén a hanyatló gazdaság hátterében a szudáni polgárok az utcára vonultak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. A tiltakozások kezdetben a kenyér és egyéb áruk emelkedő árairól és hiányáról szóltak, hamarosan erőteljes kormányellenes tüntetésekké fajultak, amelyek Basír elnök lemondását követelték.[23] 2019 áprilisában, több hónapig tartó utcai tüntetések után, Omar el-Basír szudáni elnököt menesztették.[24] Az elnök bukása után az országot a katonai és polgári képviselőkből álló Szuverenitási Tanács irányította.
A 2020–2021-es tigréi-háborúban Szudán is járulékosan érintett lett és Etiópia és Szudán között nőtt a feszültség.
2021. október 25-én a szudáni hadsereg Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezetésével katonai puccsal átvette az állam irányítását.[25] Ezután véres tüntetések kezdődtek.[26]
Szudáni polgárháború (2023– )
[szerkesztés]2023 áprilisában hatalmi harcok törtek ki és polgárháború alakult ki, miután egy félkatonai szervezet, a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) kísérelt meg puccsot.[27] A konfliktus Kartúm utcáin heves csatává fajult a hadsereg és az RSF között.
Nem sokkal később Szudán-szerte légicsapásokat és harcokat jelentettek. 2023 októbertől az RSF és más milíciák az ország déli részén sok helyen legyőzték a kormány hadseregének erőit és jelentős területeket szereztek.[28][29]
A kormány és a Nyugat is azzal vádolta Oroszországot, hogy beavatkozik és a Wagner-csoporton keresztül az RSF lázadóit segíti.[30] Ezután Ukrajna a kormányerők és el-Burhán oldalán avatkozott be a polgárháborúba; kommandósai a Wagner által támogatott szudáni lázadó erők ellen vették fel a harcot.[31][32]
Politika és közigazgatás
[szerkesztés]Az ország egy képviseleti demokrácián alapuló köztársaság volt 2019 áprilisáig, amikor Omar el-Basír elnök rezsimjét egy katonai puccsal döntötték meg. Ekkor feloszlatták a kétkamarás parlamentet – a nemzeti törvényhozást, annak nemzetgyűlésével (alsóház) és az államtanáccsal (felső kamara) együtt. A 2022-re tervezett új választásokig egy tizenegy személyből álló „szuverén tanács” irányítja az országot.[33]
Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]A Riek Machar által vezetett csoporttal 1997-ben aláírt Kartúmi Békeszerződés alapján 1998-ban hozták létre az alkotmányt.
A Szudánt 30 éven át irányító, 2019 tavasszal puccsal eltávolított Omar el-Besírt váltotta egy katonai-civil átmeneti kormány.[34]
Egyes a Koránban meghatározott bűnökért, mint a lopás vagy a házasságtörés, még mindig alkalmazzák a halálbüntetést. A büntetési formák között szerepel a kéz vagy a láb levágása, az akasztás vagy a halálra kövezés.
Elnökök
[szerkesztés]Név | Elnökként | ||
Hivatalának kezdete | Hivatalának vége | Hatalomra jutása | |
Legfelsőbb tanács | 1956. január 1. | 1958. november 17. | puccs |
Ibrahim Abbud | 1958. november 17. | 1964. november 15. | választás |
Sir al-Khatim al-Khalifah | 1964. november 16. | 1964. december 3. | választás |
Legfelsőbb bizottság | 1964. december 3. | 1965. június 10. | választás |
Ismail al-Azhari | 1965. június 10. | 1969. május 25. | puccs |
Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1969. május 25. | 1971. július 19. | választás |
Babiker al-Nur Osman | 1971. július 19. | 1971. július 22. | puccs |
Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1971. július 22. | 1977 | választás |
Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1977 | 1983. április | választás |
Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1983. április | 1985. április 6. | puccs |
Abdel Rahman Swar al-Dahab | 1985. április 6. | 1986. május 15. | választás |
Ahmad al-Mirghani | 1986. május 6. | 1989. június 30. | puccs |
Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 1989. június 30. | 1996 | választás |
Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 1996 | 2001 | választás |
Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 2001 | 2019 | puccs |
Politikai pártok
[szerkesztés]Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Szudán régiói és államai. Az országot 18 tagállam alkotja (amelyek 133 további kerületre vannak osztva):
- Észak
- Észak (Ash Shamaliyah)
- Nílus-folyó (állam) (Nahr an Nil)
- Kasszala
- Kasszala (Ash Sharqiyah)
- Al Qadarif
- Vörös-tenger (Al Bahr al Ahmar)
- Kartúm
- Kartúm állam (Al Khartum)
- Kék-Nílus
- Al Jazirah
- Kék-Nílus (An Nil al Azraq)
- Sennar
- Fehér-Nílus (An Nil al Abyad)
- Dárfúr
- Közép-Dárfúr (Zalingei)
- Kelet-Dárfúr (Sharq Darfur)
- Észak-Dárfúr (Shamal Darfur)
- Dél-Dárfúr (Janub Darfur)
- Nyugat-Dárfúr (Gharb Darfur)
- Kordofán
- Észak-Kordofán (Shamal Kurdufan)
- Dél-Kordofán (Janub Kurdufan)
- Nyugat-Kordofán (újraalapítva 2013-ban)[35][36]
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Nemzetközi szervezetek
[szerkesztés]Szudán az alábbi szervezetekben rendelkezik tagsággal:
Csatlakozási dátum | A szervezet neve | Rövítése |
---|---|---|
1956 | Egyesült Nemzetek Szervezete | UN |
1956 | Arab Liga | - |
1963 | Afrikai Egységszervezet (Ma Afrikai Unió) | OAU |
1969 | Iszlám Konferencia Szervezete | OIC |
1981 | Preferential Trade Area for Eastern and Southern Africa | PTA |
1986 | Intergovernmental Authority on Drought and Development | IGADD |
1994 | Common Market for Eastern and Southern Africa | COMESA |
1996 | Intergovernmental Authority on Development | IGAD |
2001 | Afrikai Unió | AU |
Népesség
[szerkesztés]Népességváltozás
[szerkesztés]Lakosok száma | 30 894 000 | 40 235 000 | 40 533 330 |
2008 | 2015 | 2017 |
Általános adatok
[szerkesztés]A 2008-as népszámlálás alapján a népessége ekkor meghaladta a 30 milliót.[37] 2018-ban már 41,8 millió fő ember él az országban.[38] A fővárosi régióban, Kartúmban, Omdurmannal és Khartúm Bahrival együtt ekkor kb. 14 millió ember élt, a kettészakadt ország lakosságának több mint egyötöde.
Az ország északi fele, a Nílus partjának kivételével a szaharai sivatagba nyúlik, így igen ritkán lakott. Kartúmon kívül a déli részen jelentősebb lakott területek a Kék- és a Fehér-Nílus folyók között, valamint Dél-Dárfúrban találhatók.[39]
A 2010-es években a várható átlagos élettartam 62 év.[39] A csecsemőhalandósági ráta igen magas, 67,1‰.
Legnépesebb települések
[szerkesztés]Etnikai megoszlás
[szerkesztés]Dél-Szudán kiválása után a fontosabb etnikumok:[39]
- szudáni arab 70%,
- a maradék 30% : núbiai, nuba, nuer, bedzsa, dinka, fellata (fulbe), egyéb. Több mint ötszáz etnikai csoport van.[39]
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés]2005 előtt az arab volt az ország egyetlen hivatalos nyelve.[40] A 2005-ös alkotmány alapján két hivatalos nyelv van: az arab és az angol.[41]
2009-ben körülbelül hetven nyelv beszélt az országban.[42]
Vallási megoszlás
[szerkesztés]Az ország kettéválása után a lakosság döntő része szunnita muszlim (97%), a csekély maradék keresztény, illetve törzsi vallású.[43]
Szociális rendszer
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]
Képek
|
Az 1960-as évek közepétől a Száhel-övezetet sújtó gyakori szárazság és a polgárháború következtében a gazdaság megtorpant, ugyanakkor Szudán óriási adósságállományt halmozott fel. Ez gátolta a további gazdasági fejlődést is.
A három fő mezőgazdasági alágazat: a legeltető állattenyésztés, növénytermesztés és halászat.[44] Sok állatot, különösen tehenet, juhokat és tevéket exportálnak Szaúd-Arábiába és más arab országokba.
A növénytermesztésben kiemelhető a gyapot, a földimogyoró, a gumiarábikum és a szezámmag. Bár az ország igyekszik diverzifikálni a valuta bevételi forrását, a gyapot és a földimogyoró továbbra is a legfontosabb mezőgazdasági exportterméke. A gabonacirok a fő élelmiszernövény. A szezámmagot és a földimogyorót belföldi fogyasztásra és egyre inkább exportra termesztik.
Észak Darfúrban vasércet, kőolajat és uránércet találtak. A 21. században az ország gazdasága gyors fejlődésnek indult.[45]
Magyarországot 2008 óta a helyszínen a Magyar Iszlám Közösség képviseli, mint hivatalosan regisztrált egyedüli magyar NGO.
A GDP összetétele szektoronként 2014-ben: mezőgazdaság: 26,8%, ipar: 35,6%, szolgáltatások: 37,7%. A GDP (reál) növekedési üteme: 3% (2014-ben), 3,3% (2013-ban)[46]
Sok szakképzett szudáni dolgozik a Perzsa-öböl menti országokban, az általuk hazaküldött pénz is segítségére van a gazdaságnak.
Mezőgazdaság
[szerkesztés]A munkaerőnek több mint a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja, bár az összterületnek csupán 5%-át művelik meg, és további 24%-át hasznosítják legelőként. A művelés alá vett földek 15%-át öntözik, a legnagyobb öntözőrendszer al-Gazirahban van. Hatalmas öntözőműveket építettek ki az Atbara folyón, Hasm el-Girbánál. Komoly duzzasztógátat építettek Meroé mellett, ami öntözés és energiatermelés szempontjából kiemelkedő.
Főbb termények:[46] gyapot, földimogyoró, cirok, köles, búza, gumiarábikum, cukornád, manióka (tápióka), mangó, papaja, banán, édes burgonya, szezámmag.
A mezőgazdaság egyik fő terméke a gyapot, az élelmiszernövények közül a földimogyoró, szezám, köles- és citrusfélék jelentősek. A legtermékenyebb földek a Kék- és Fehér-Nílus között vannak.[47]
A nomád pásztorkodó törzsek révén hatalmas állattartománnyal rendelkezik (szarvasmarha, kecske, juh, teve). Az országban több mint 20 millió szarvasmarhát, 19 millió juhot, 14 millió kecskét és 32 millió szárnyast tartanak.
Ipar
[szerkesztés]Fő ágazatok 2014-ben:[46] gyapottisztítás, textilipar, cementgyártás, étolaj-, cukoripar, szappangyártás, cipőipar, kőolajfinomítás, gyógyszeripar, személygépkocsi és kisteherautó összeszerelés.
A 2010-es években kőolajfinomítók, tárolók épülnek, az építőipar rohamos fejlődésnek indult; sok szállodát építenek, folyik a közutak korszerűsítése, építése, s elkezdődött a vasút felújítása is.
Külkereskedelem
[szerkesztés]Fő külkereskedelmi termékek a 2010-es években:[46]
- Export: arany; kőolajtermékek; gyapot, szezámmag, állatállomány, mogyoró, gumiarábikum
- Import: élelmiszerek, iparcikkek, közlekedési eszközök, gyógyszerek, vegyi anyagok, textília, búza
Fő külkereskedelmi partnerek 2019-ben:[46]
- Export: Egyesült Arab Emírségek 31%, Kína 19%, Szaúd-Arábia 14%, India 12%, Egyiptom 5%
- Import: Kína 31%, India 14%, Egyesült Arab Emírségek 11%, Egyiptom 6%
Közlekedés
[szerkesztés]Közút
[szerkesztés]A közlekedési hálózat gyengén fejlett. Az aszfaltozott utak a városi aszfaltozott utcákat leszámítva, 2010 táján nagyjából 3600 kilométert tettek ki (beleértve a mai Dél-Szudánt is), amelyből a Kartúm–Port Szudán közötti, Kaszalán keresztül vezető legfontosabb út csaknem 1200 kilométer volt.[48] Ekkor kb. 3740 kilométernyi kavicsos út volt és a becslések szerint 45 ezer kilométer főként szezonálisan használható földút és homokút, ezeknek körülbelül a fele bekötőútnak minősült.[48]
Vasút
[szerkesztés]Összesen 4874 km hosszú vasútvonal köti össze Kartúmot el-Obeiddel, Vádi- Halfával, Port Szudánnal és a délkeleti vidékkel.
Vízi közlekedés
[szerkesztés]Nagyon fontos a folyami hajózás, a Níluson egész évben nagy a forgalom.
Szudánban 4068 km a folyami út, ebből 1723 km a Kék- és a Fehér-Níluson zajlik.
Fontosabb folyami kikötők: Kartúm, Kuszti és Vádi-Halfa.
A főbb tengeri kikötők: Port Szudán és Szuakin. Port Szudánból csővezetéken jut a kőolaj Kartúmba.
Légi közlekedés
[szerkesztés]Az országban 4 nemzetközi és 6 belföldi légikikötő van.
A nemzetközi repterek:
|
Belföldi repterek:
|
Telekommunikáció
[szerkesztés]Dél-Szudán | Szudán | |
---|---|---|
Hívójel prefix | ST0 | 6T-6U, SS-ST |
ITU zóna | 47, 48 | |
CQ zóna | 34 |
Kultúra
[szerkesztés]Az emberek nagy része inkább arabnak tartja magát, mint afrikainak. A szudáni férfiak által széles körben használt hagyományos ruhaviselet a galabija, amely egy bő szabású, hosszú ujjú, gallér nélküli, bokáig érő ruhadarab, amely Egyiptomban is gyakori.
Az iszlám vallás rendkívül fontos szerepet játszik a szudániak életében. A férfiak és fiúk naponta ötször imádkoznak, és az imára való felhívást is hallani a mecsetekből mindenhol.[49]
A zár – amely eredetileg fekete-afrikai eredetű – egy dobbal, énekkel összekötött szelleműző szertartás, amit akkor végeznek ha valakit megszáll a dzsinn. Sokszor egy szúfi szent segítségét kérik, hogy járjon közbe a megszállott érdekében a szellemnél.[50]
Szudánban a vallás sokkal inkább afrikai iszlám, ahol a szentek kultusza nagy jelentőséggel bír és a szúfizmus (az iszlám misztikus irányzata) széles néprétegek között elterjedt.
Képek
|
Oktatási rendszer
[szerkesztés]Szudán egyetemei:
- Academy of Medical Sciences
- Ahfad University for Women
- Bayan Science and Technology College
- Computerman College
- Omdurman Ahlia University
- Omdurman Islamic University
University of Africa
- University of Gezira
- University of Khartoum
- Mycetoma Research Centre
- Sudan University of Science and Technology
Kulturális intézmények
[szerkesztés]Kulturális világörökség
[szerkesztés]A világ kulturális örökségéhez tartoznak Dzsebel Barkal és a Napata régió régészeti helyszínei.
Művészetek
[szerkesztés]Hagyomány és néprajz
[szerkesztés]Elterjedt gyakorlat a női nemi szervek megcsonkítása. A szudáni 18 államból hat állam 2008-tól már megkezdte a megcsonkítás gyakorlatának korlátozását vagy betiltását, de az intézkedéseket korlátozott sikerrel hajtották végre. 2016-ban al-Bashir, az ország elnöke megpróbálta bevezetni a gyakorlatot tiltó nemzeti törvényt, ám a vallási konzervatívok megakadályozták az erőfeszítéseit. 2020-ban egy kormányzati miniszter kijelentette, hogy támogatják a aktivisták azon célját, hogy 2030-ig teljesen megszüntessék ezen elterjedt gyakorlatot és életbe is léptettek ellene egy törvényt.[51]
Gasztronómia
[szerkesztés]Szudán roppant területéből adódóan a konyha változatos, minden nagyobb területnek (mint Dárfúr, Kordofán stb.) saját, különálló, ugyanakkor egymásra is hatással bíró gasztronómiái vannak. Az étkezés a halalnak megfelelően történik, a leggyakoribb húsok a baromfi és bárány. Az ételeket többnyire kézzel fogyasztják.
Szudán két legjellemzőbb fogása az elmaraara és az umfitit, amelyek a juh belsőségeiből (köztük a májból, gyomorból és tüdőből) készülnek, hagyma, mogyoróvaj és só hozzáadásával.[52] Népszerű a földimogyorós saláta, a salatat dakaw.[53] Szudán jellegzetessége még a gibna bayda nevű fehérsajt.[54]
Többféle ragufajtával találkozni, mint a waika, a bussaara és a sabaroag ni'aimiya-t vagy a miris, amelynek alapanyaga káposztalé, hagyma és szárított bámia. Az abiyad nevű különlegességet szárított húsból, míg a kajaik-ot szárított halból készítik. Délen, az egyenlítő felé zöldséges marhahúslevest vagy a kawari nevű juhkörömpörköltöt eszik.[52] Az elmussalammiya egy májból, lisztből, datolyából és fűszerekből készült étel is a helyi specialitások egyike.[52]
A víz számít a legnépszerűbb italnak Szudánban, amit gyakran árulnak is az utcákon nagyobb adagú ételekhez. A helyi kávét igen erősen főzik, amit egy jebena nevű edényben szolgálnak fel. Mellette isznak fekete teát, amit olykor tejjel ízesítenek. A teát az utcán gyakran nők árulják. A forróbb napokon népszerű hűsítő a karkadeh nevű hibiszkusztea, amit akárcsak Egyiptomban, otthon főznek.[52]
Hajdan Szudánban engedélyezték az alkoholos italok fogyasztását. Hagyományos szudáni szeszesital a sharbot nevű kölesbor és az araqi nevű likőr. Az 1980-as években a saría bevezetésével betiltották az alkohol lepárlását, fogyasztását és terjesztését. A tilalom megszegéséért kikötözés is járhatott.[55] Ennek ellenére az alkoholfogyasztás nem szűnt meg, csak illegalitásban zajlik tovább.[56]
Turizmus
[szerkesztés]A turizmus csak csekély mértékben járul hozzá az ország gazdaságához. Szudánt más afrikai országokhoz képest kevésbé látogatják, és a régóta tartó belső konfliktusok károsították az ország idegenforgalmi ágazatát.[57]
A népszerűbb tevékenységek közé tartozik a rafting, kajakozás, a túrázás és a nílusi körutazás.[57] A fő látnivalók közé tartozik a Dinder Nemzeti Park, a Marrah-hegység, a Nemzeti Múzeum és a Vörös-tenger partja.[57] A régészeti lelőhelyek közül a fontosabbak: Meroë piramisai, a kermai sírok és az ókori Szoleb templomának romjai.[57]
Sport
[szerkesztés]Labdarúgás
[szerkesztés]Sok országhoz hasonlóan Szudánban is a futball a legnépszerűbb sport. A Szudáni Labdarúgó Szövetséget 1936-ban alapították, így az egyik legrégebbi futballszövetség Afrikában.
Olimpia
[szerkesztés]Ünnepek
[szerkesztés]- január 1: a függetlenség napja
- március 27: az unió ünnepe
- változó: ramadán
- változó: a háddzs
- december 25: karácsony
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Történelmi pillanat (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. augusztus 28. [2019. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ World Population Review
- ↑ 2023-ban; https://www.worldometers.info/world-population/sudan-population/
- ↑ Area. The World Factbook. U.S. Central Intelligence Agency. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ عن السودان (arab nyelven). [2013. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Government, rebels agree to make Sudan 'secular state'. www.aa.com.tr. (Hozzáférés: 2022. augusztus 2.)
- ↑ A robbanás szélén áll Afrika óriása (origo.hu)
- ↑ „Sudan: »Die internationale Gemeinschaft tut nicht genug«”, Der Spiegel, 2024. augusztus 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.) (német nyelvű)
- ↑ International Association for the History of Religions (1959), Numen, Leiden: EJ Brill, p. 131, West Africa may be taken as the country stretching from Senegal in the West to the Cameroons in the East; sometimes it has been called the central and western Sudan, the Bilad as-Sūdan, 'Land of the Blacks', of the Arabs
- ↑ Magazine, Smithsonian: Why Sudan's Remarkable Ancient Civilization Has Been Overlooked by History (angol nyelven). Smithsonian Magazine. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
- ↑ a b World Bank Climate Change Knowledge Portal (angol nyelven). climateknowledgeportal.worldbank.org. (Hozzáférés: 2023. április 19.)
- ↑ "Soil conservation and land reclamation in the Sudan". United Nations University.
- ↑ "Sudan – Environment". Encyclopedia of the Nations.
- ↑ http://www.economy-point.org/national-park-in-the-sudan/[halott link]
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Sanganeb Marine National Park and Dungonab Bay – Mukkawar Island Marine National Park (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
- ↑ a b Sablon:Citation-attribution
- ↑ Desertification & Desert Cultivation Studies Institute. University of Khartoum, 2024. november 20. [2013. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ Soil conservation and land reclamation in the Sudan. United Nations University, 2024. november 20. [2010. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 26.)
- ↑ Sudan – Environment, Encyclopedia of the Nations (2024. november 20.)
- ↑ Sudan - Conflict in Darfur | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Sudan - Conflict with South Sudan | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Sudan - Challenge to Bashir’s rule and the 2019 military coup | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ „Omar al-Bashir ousted: How Sudan got here”, BBC News, 2019. április 11. (Hozzáférés: 2022. január 9.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Sudan’s army seizes power in coup and detains prime minister (angol nyelven). the Guardian, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Katonai puccs után véres tüntetések: újabb országban jött el a földi pokol, amely milliós menekültáradattal fenyegeti Európát (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ István, Bereznay: Több mint 100 ember meghalt, 1100-an megsérültek Szudánban (magyar nyelven). index.hu, 2023. április 17. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
- ↑ Sudanese warring parties dig in as Jeddah talks falter again. Reuters, 2023. december 6. [2023. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 11.)
- ↑ Who are the major international actors involved in Sudan's violence?. The New Arab , 2023. április 18. [2023. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 11.)
- ↑ „How paramilitary group leader Dagalo has consolidated power in Sudan”, CNN, 2023. április 15.. [2023. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. április 16.) (en-UK nyelvű)
- ↑ Kent, Victoria Butenko,Nima Elbagir,Gianluca Mezzofiore,Tamara Qiblawi,Allegra Goodwin,Andrew Carey,Pallabi Munsi,Mahamat Tahir Zene,Barbara Arvanitidis,Alex Platt,Lauren: Exclusive: Ukraine’s special services ‘likely’ behind strikes on Wagner-backed forces in Sudan, a Ukrainian military source says (angol nyelven). CNN, 2023. szeptember 19. (Hozzáférés: 2024. március 9.)
- ↑ Semleges ország területén csaptak össze orosz és ukrán fegyveresek: átterjedt külföldre a háború lángja (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2024. március 9. (Hozzáférés: 2024. március 9.)
- ↑ SPIEGEL, DER: Sudan: Militär und Opposition einigen sich auf Übergangsregierung (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
- ↑ Évtizedek óta tartó vérengzés végére tettek pontot Szudánban. hvg.hu. (magyarul) Budapest: HVG (2020. október 3.) (Hozzáférés: 2020. október 6.) (HTML)
- ↑ Western Kordofan State
- ↑ Sudan shuffles governors of Kordofan states including ICC suspect. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
- ↑ Heavens, Andrew. „Southerners dismiss Sudan pre-poll census count”, Reuters, 2009. május 21.. [2012. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
- ↑ ""Overall total population" – World Population Prospects: The 2019 Revision" (xslx). population.un.org (custom data acquired via website). United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population Division. Retrieved 9 November 2019.
- ↑ a b c d CIA The World Factbook
- ↑ Leclerc, Jacques: L'aménagement linguistique dans le monde, "Soudan" (francia nyelven). Trésor de la langue française au Québec. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ 2005 constitution in English. [2007. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ Gordon, Raymond G., Jr. (ed.), 2009. Ethnologue: Languages of the World, 16th ed. Dallas: SIL International. Online version: "Languages of Sudan"
- ↑ http://www.sd.undp.org/
- ↑ Sudan Country Economic Memorandum
- ↑ https://web.archive.org/web/20110713221231/http://www.goss-online.org/magnoliaPublic/en/about/economicalsummary.html
- ↑ a b c d e Archivált másolat. [2019. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
- ↑ http://www.lexikon.hu/index.php?PostBack=1&metatype=&searchin=title&word=szudán&searchpattern=rightchopped&pageid=359&lexikonAction=entry&wstLexikonEntry_id=556813998&wstlexikonentryctrlaction=Item[halott link]
- ↑ a b DeLancey, Virginia (2015). "Transportation and Telecommunications" (PDF). In Berry, LaVerle (ed.). Sudan : a country study (5th ed.). Washington, D.C.: Federal Research Division, Library of Congress. pp. 201–213. ISBN 978-0-8444-0750-0.. Though published in 2015, this work covers events in the whole of Sudan (including present-day South Sudan) until the 2011 secession of South Sudan.
- ↑ http://www.our-africa.org/sudan/people-culture
- ↑ Archivált másolat. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
- ↑ The New York Times: In a Victory for Women in Sudan, Female Genital Mutilation Is Outlawed
- ↑ a b c d Sudanese Family (Embassy of Sudan in Washington D.C.)
- ↑ And in Sudan, A Famished Food Culture (The Third Rail)
- ↑ Processing and properties of Sudanese white cheese (Gibna Bayda) in small-scale cheese units in South and West Darfur states (Sudan)
- ↑ Sudan: Hearts, Minds and Helicopters
- ↑ Sudan's date-gin brewers thrive despite Sharia (BBC News)
- ↑ a b c d Ritter, Christian. Sudan, tourism, Encyclopedia of Tourism. Springer International Publishing, 1–2. o.. DOI: 10.1007/978-3-319-01669-6_458-2 (2014. november 20.). ISBN 978-3-319-01669-6
Források
[szerkesztés]- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Tudás Fája – sorozat
További információk
[szerkesztés]- A hvg.hu szudáni melléklete (a konfliktus háttere, helyszíni tudósítások, galéria)
- Hivatalos oldal
- Sudan Tribune Archiválva 2019. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- International Crisis Group to Sudan
- www.sudan.net
- Tétek és ellentétek a szudáni népszavazáson Archiválva 2014. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- www.globalsecurity.org
- The Library of Congress – Country Studies: Sudan
- Szudáni körkép, avagy mi a helyzet Darfurban
- CIMIC tevékenység az Afrikai Unió szudáni missziójában (AMIS)
- Országismertető – Szudán
- Slatin Rudolf pasa: Tűzzel-vassal a Szudánban. Küzdelmeim a dervisekkel, fogságom és szökésem, 1879–1895, 1-2.; ford. Jankó János; Athenaeum, Budapest, 1896
- Gustav Nachtigal: Szahara és Szudán; ford. Halász Gyula; Franklin, Budapest, 1928 (Világjárók. Utazások és kalandok)
- Almásy László: Autóval Szudánba; előszó Cholnoky Jenő; Lampel, Budapest, 1929 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
- Victor Aldea: Szudán; Tudományos Kiadó, Bukarest, 1958 (Országok-népek)
- Kazimierz Dziewanowski: Özönvíz vár Núbiára; ford. Sebők Éva; Táncsics, Budapest, 1971 (Útikalandok)
- Ignácz Ferenc: Habub Szudán felett; Gondolat, Budapest, 1979
- Michael Asher: A negyvennapos út; ford. Balassa Klára; Gondolat, Budapest, 1989 (Világjárók)
- Almásy László: Szudánban vadásztam; előszó Krizsán László; TerraPrint, Budapest, 1994
- Besenyő János: Szudán. Országismertető; MH Összhaderőnemi Parancsnokság Tudományos Tanács, Székesfehérvár, 2010
- Eltűnő Núbia. Válogatás Lantai-Csont Gergely szudáni fotóiból; szöveg Lassányi Gábor; BTM, Budapest, 2014
- Besenyő János: Dárfúr, a lángoló tartomány. Az Afrikai Unió szudáni missziójának története; Publikon, Pécs, 2016
- Bánszegi Katalin: Szudán. Az elfeledett piramisok árnyékában; Ad Librum, Budapest, 2021