Ugrás a tartalomhoz

Sülysáp

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sülysáp
Sülysáp címere
Sülysáp címere		 Sülysáp zászlaja
Sülysáp zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásNagykátai
Jogállásváros
PolgármesterHorinka László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2241
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség8539 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség175,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület47,19 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 32′ 02″47.452000°N 19.534000°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 32′ 02″47.452000°N 19.534000°E
Sülysáp (Pest vármegye)
Sülysáp
Sülysáp
Pozíció Pest vármegye térképén
Sülysáp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sülysáp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sülysáp város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban. Tápiósáp és Tápiósüly egyesülésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

A Gödöllői-dombság és a Monor–Irsai-dombság határán helyezkedik el, az Alsó-Tápió völgyében, Budapesttől 25 km-re keletre. Szép földrajzi fekvésű környezetben fekszik, területét szelíd dombok és jó termőföldek, halastavak, továbbá az Alsó-Tápió és a Sápi-patak teszik változatossá.

Egykor önálló településrészei közül Tápiósüly a mai lakott terület délkeleti, míg Tápiósáp az északnyugati részén helyezkedik el; a kettőt alapvetően a vasút választja el. Külön néven nevezett településrésze még Szőlősnyaraló, mely a belterület északkeleti részén található, a vasúttól északra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Dány, északkelet felől Kóka, kelet felől Tápiószecső, dél felől Úri, délnyugat felől Mende, nyugat felől Pécel, északnyugat felől pedig Isaszeg.

Megközelítése

[szerkesztés]

A települést a 31-es főút szeli át, mely nyugat-keleti irányban végighúzódik a belterületének déli részén, ideértve Tápiósüly történelmi faluközpontját is; Tápiósáp a főút felől a 31 105-ös úton (Sápi bekötőút), Tápiósüly felől a 31 104-es úton (Vasút utca) közelíthető meg, Szőlősnyaraló településrészt pedig csak önkormányzati utak érintik.

Északabbi szomszédaival (Kóka, Zsámbok, Aszód térsége) a 3105-ös út, míg Úrival és azon át a Monor környéki kisebb falvakkal a 3113-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest-Újszász-Szolnok közti villamosított vasúti fővonal érinti, mely keresztülhalad a városon. A vonalnak két megállási pontja van Sülysápon: Budapest felől előbb Sülysáp vasútállomás, a központ közelében, közvetlenül a 31 104-es út mellett, valamint Szőlősnyaraló megállóhely, a névadó településrész déli szélén.

Története

[szerkesztés]

Két régi falu, Tápiósáp és Tápiósüly, 1950-ben egyesült. 1954-ben az egyesítésük megszűnt, majd 1970-ben ismét létrejött belőlük Sülysáp.

2013. július 15. napján kapott városi címet.[3]

Süly

[szerkesztés]

Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1259-ben említették Sul, illetve egy másik oklevélben Sull, majd 1264-ben Sul, 1276-ban Sulu, 1279-1280-ban Suul, 1283-ban Swl, 1312-ben Sul néven írták. 1259-ben, a tatárjárás után IV. Béla király a nyúlszigeti Domonkos-rendi apácáknak adta, az adományt 1276-ban a pápa is megerősítette. 1312-ben a domomkosok Oszlárral együtt 70 márkáért eladták a birtokot az Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. 1337-ben Ákos nemzetségbeli Mikch bán birtokával határos Úri felől, valamint Sáp szomszédja.

Sáp

[szerkesztés]

Sáp Árpád-kori település. Nevét 1279-ben Saap néven említette először oklevél.

A település Sápi János birtoka volt, és az ő birtokának írták még 1306-ban is. Sáp szomszédjában feküdt Oszlár, mára már elpusztult település is. Itt született 1925-ben Szirtes Ádám a magyar színművészet kiemelkedő alakja. Leánya Szirtes Ági színművésznő.

Oszlár

[szerkesztés]

Oszlár nevét a tatárjárás után, 1252-ben említette először oklevél Ozlar néven, amikor IV. Béla 3 ekényi lakatlan földet adott a Gyurka comes nemzetségéből származó (Péteri) Péter fia Oltumannak, és határát is leiratta. 1259-ben Vzlar, 1264-ben és 1283-ban Ozlar, 1312-ben Vzlar néven írták. Oszlár egy alán néprész török neve, mely így a törzsi helyneveink közé sorolható. Az oszlárok vagy más néven varsányok a honfoglalás idején valószínűleg a kabarokkal csatlakozhattak a magyarokhoz. 1312-ben a birtok a nyúlszigeti apácáké volt, akik ekkor Oszlárt és Sülyt eladták Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. Későbbiekben már csak mint pusztát említették, valószínűleg a török időkben néptelenedett el.

Tápiósüly, Leányvár - légi fotó
Tápiósüly, Leányvár - légi felvétel
Tápiósüly, Leányvár madártávlatból

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Terminus Név Jelölő szervezet
1990–1994 Kecser István FKgP-SZDSZ[4]
1994–1998 Benkó István független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 Horinka László Fidesz-KDNP-PMTE[8]
2010–2014 Fidesz-KDNP[9]
2014–2019 Fidesz-KDNP[10]
2019–2024 Fidesz-KDNP[11]
2024- Fidesz-KDNP[1]

Gazdaság

[szerkesztés]

A termelőszövetkezet megszűnésével és a földek magánkézbe kerülésével lehetőség nyílt az egyéni gazdálkodóknak a termelésre. Az újonnan alakult Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet (mely a földterület közel 50%-át bérli a földtulajdonosoktól) jelentős mennyiségű munkaerőt foglalkoztat. Munkalehetőséget biztosítanak még a következő cégek: Szóró Alumíniumöntöde, ebm-papst, Jász-Plasztik Akkumulátorgyár, Darázs Kft., Fővárosi Gázművek Zrt., Tesco, Stobag Alunorm Kft. Jelentős még a helyi szolgáltató ágazatban, valamint a közintézményekben dolgozók száma. A településen 360 kisvállalkozó van, az általuk teremtett munkahelyek a lakosság nagy részének a megélhetését biztosítják.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
8188
8176
8538
8679
8508
8501
8539
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,5% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,9% (25,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,5% románnak, 0,3% szlováknak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,7% volt római katolikus, 5,7% református, 0,7% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 13,9% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  4. ↑ Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  6. ↑ Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. ↑ Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. ↑ Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  11. ↑ Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  12. ↑ Sülysáp Helységnévtár
  13. ↑ Sülysáp Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Móra Ferenc Általános Iskola
    Móra Ferenc Általános Iskola
  • Csillagvizsgáló
    Csillagvizsgáló
  • Panoráma
    Panoráma
  • Sülysáp, csillagvizsgáló légi fotón
    Sülysáp, csillagvizsgáló légi fotón
  • Sülysáp látképe a magasból
    Sülysáp látképe a magasból

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sülysáp&oldid=27540754”